Csabai-Wágner József
| Csabai-Wágner József | |
 | |
| Született | 1888. május 27. Mezőberény |
| Elhunyt | 1967. június 6. (79 évesen) Mezőtúr |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csabai-Wágner József témájú médiaállományokat. | |
Csabai-Wágner József (eredeti neve: Wagner József) (Mezőberény, 1888. május 27. – Mezőtúr, 1967. június 6.) magyar festőművész, építész, pedagógus.
Életpályája
Szülei Wagner József építész (1861–1917)[1] és Wagner Zsuzsa voltak.[2] A középiskolát Békéscsabán és Kolozsváron végezte el. Építészmérnöki diplomát szerzett az első világháború előtt a budapesti Királyi József Műegyetemen. Az 1910-es évek végén már sokat rajzolt és festett. Katonai szolgálatát Innsbruckban kezdte. Az első világháború kitörésekor a szerb, majd orosz harctérre ment, ahol több csatában is részt vett. 1914-ben megbetegedett; segédszolgálatos lett. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. 1920–1922 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Balló Ede volt a mestere. Az 1920-as évek második felében Olaszországban és Németországban volt tanulmányúton. Először Békéscsabán, majd Budapesten telepedett le. Az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött felesége, Dobos Rozália szülővárosába. Itt alkotómunkája mellett tanárként is dolgozott: a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében.
Munkássága
Építészet
1909-ben tervei és kivitelezése alapján készült el a békéscsabai Fiume szálloda restaurálása. 1912 őszén Spiegel Frigyes és Englerth Károly építészek tervei szerint, az ő kivitelezésében készült el a Békéscsabai Jókai Színház. 1918–1919 között – az I. világháború után – szintén a megyeszékhelyen a Kereskedelmi Bank székházát tervezte meg.[3]
Képzőművészet
Fontos szerepe volt Mezőtúr és Békés megye képzőművészeti életének szervezésében valamint a helyi néprajzi gyűjtésben. Művészetének témája a természet szépsége volt. Nagyon erősen kötődött a Mezőtúr környéki részletekhez. Műveit – melyek többségükben pasztellek, rajzok – derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Az életöröm és a természethez kötődő csendes, szemlélődő derű hirdetője volt.
Kiállításai
Egyéni
- 1946, 1964 Mezőtúr
- 1965, 1986, 1988 Békéscsaba
- 1987 Szolnok (emlékkiállítás)
Válogatott, csoportos
- 1932 Velence
- 1940–1943, 1946 Budapest
- 1961–1964 Szolnok
- 1968 Békéscsaba
Művei
- Facsoport (1960)
- Hagymatisztítók (1960)
- Tisza-parti fák (1962)
Díjai
- Békéscsaba Városi Díja (1920)
- a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete díja (1940)[4]
- Halmos Izidor életkép-díj (1943)[4]
Emlékezete
- 1987-ben emlékkiállítása volt Szolnokon.
- 1988-ban Békéscsabán volt emlékkiállítása.
- Mezőtúron utcát neveztek el róla.
- 2013-ban, Mezőtúron, felavatták a Csabai Wagner József-emléktermet az MMKI Kossuth Lajos Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskolában.
- Mezőtúri házán domborműves emléktábla található.
Jegyzetek
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Mezőberényi evang. egyházközség keresztelési anyakönyve, 55/1888. folyószám. Familysearch.org
- ↑ Ez az épület ma már nem létezik.
- ↑ 4,0 4,1 Kieselbach
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Artportal.hu Archiválva 2020. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Csabai életrajzok (szerk.: Grósz Mihály) Békéscsaba, 1995.
További információk
- Kaposvári Gyula: Katalógus-előszó az emlékkiállításhoz (1987)
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999. (Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 16.)
- Egyetemi zászlóaljak. Összeállította és kiadta: Dér Vilmos. Budapest, Centrum Kiadóvállalat Rt., [1938].
- Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerkesztette: Szilágyiné Németh Eszter, Kovácsné Nagy Katalin. Gyomaendrőd, Honismereti Egyesület-Szülőföld Baráti Kör, 2004.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Békés vármegye. Felelős szerkesztő: Márkus György. Budapest, Békésvármegye Monográfiájának Szerkesztősége és Kiadója, [1936]. ([Magyar városok monográfiája 19.])
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8