Curtea de Argeș
| Argyasudvarhely (Curtea de Argeș, Argisch) | |||
 | |||
| Az argyasudvarhelyi kolostor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Havasalföld | ||
| Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Argeș | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Curtea de Argeș | ||
| Beosztott falvak | Noapteș | ||
| Polgármester | Gheorghe Nicuț | ||
| Irányítószám | 115300 | ||
| Körzethívószám | 0244 | ||
| SIRUTA-kód | 13622 | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 346,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 450 m | ||
| Terület | 75 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 45° 07′, k. h. 24° 40′45.116667°N 24.666667°EKoordináták: é. sz. 45° 07′, k. h. 24° 40′45.116667°N 24.666667°E | |||
 | |||
| Argyasudvarhely weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Argyasudvarhely témájú médiaállományokat. | |||
Curtea de Argeș (egyes magyar nyelvű történelmi forrásokban Argyasudvarhely néven szerepel), város a romániai Argeș megyében, Havasalföldön. A városhoz tartozik egy falu, Noapteș is.
Népessége
| Lakosok száma | 6279 | 6809 | 9180 | 10 764 | 16 424 | 35 824 | 32 510 | 27 359 | 33 418 | 25 977 |
| 1912 | 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1992 | 2002 | 2011 | 2016 | 2021 |
Története
Egyes történészek szerint itt székelhetett Szaniszló, a Johannita lovagrend diplomájában említett államképződmény feje. A monda szerint a várost 1290 körül alapította Fekete vajda (Negru Vodă), aki a Fogarasi-havasokból ereszkedett le. A dák-román kontinuitáselméletet valló történészek szerint Fekete vajda maga Litovoi volt. Itt volt I. Basarab havasalföldi fejedelem fejedelem udvara, amely I. Károly magyar király 1330-as támadásakor megsemmisült a várával együtt.[1] Akkor a fejedelmi udvar ideiglenesen Câmpulung Muscelre költözött. Egy ideig itt működött az esztergomi érsekségnek alárendelt Magyar–Oláhországi római katolikus püspökség (Mitropolia Ungro-Vlachiei), amelyet 1359-ben Basarab fia, Miklós Sándor havasalföldi fejedelem alapított. Később a római-katolikus püspökség megszűnt, és helyét egy ortodox egyházkerület vette át. A város jelenlegi nevét a 16. század óta használják, miután V. Basarab havasalföldi fejedelem a ma is itt álló Curtea de Argeș-i kolostort megalapította.
Nevezetességei
Bizánci és posztbizánci templomai, köztük a Curtea de Argeș-i kolostor püspöki székesegyháza a világörökségi javaslati listán szerepelnek.
Hivatkozások
- ↑ Laurențiu Rădvan, At Europe's Borders: Medieval Towns in the Romanian Principalities, Brill, 2010, ISBN 9789004180109