Déli sáskabéka
Déli sáskabéka | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Acris gryllus (LeConte, 1825) | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Déli sáskabéka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Déli sáskabéka témájú médiaállományokat és Déli sáskabéka témájú kategóriát. |
Az déli sáskabéka a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Megjelenésében és viselkedésében nagyfokú hasonlóságot mutat az északi sáskabékával (Acris crepitans), emiatt korábban egyazon fajba tartozónak (konspecifikusnak) vélték őket.[1] Tudományos neve a görög Acris (sáska) és gryllus (tücsök) szavak kombinációja.
Előfordulása
A déli sáskabéka az Egyesült Államok endemikus faja, az ország délkeleti részén honos. Természetes élőhelye a parti mocsaras lápok, folyók árterülete mentén fekvő síkságok, kisebb tavak, árkok. Kedveli a napos területeket, erdővel fedett részeken általában nem található meg. Az Acris gryllus gryllus alfaj az Atlanti-óceán menti parti síkságokon található meg Virginia délkeleti részétől Észak- és Dél-Karolinán, Georgián, Alabamán át Mississippi államig, nyugaton a Mississippi-folyóig. Többnyire a keleti parton húzódó hegységektől keletre található meg, de elterjedési területe a folyóvölgyekben a hegyes területekre is felhúzódik. Az Acris gryllus dorsalis alfaj a floridai félszigeten él.
Megjelenése
A déli sáskabéka hossza 16–32 mm, mérete kisebb az északi sáskabékáénál. További megkülönböztető jegyek:
- Hegyesebb orr – az északi sáskabéka orra tompább
- Hátsó lába behúzott állapotban hosszabb, mint testhosszának a fele – az északi sáskabéka esetében ez a méret kisebb, mint a testhossz fele. A hátsó láb előrenyújtott állapotában általában túlnyúlik a déli sáskabéka orránál, míg az északi faj esetében nem éri el az orrot.
- A déli sáskabéka nagyobbat tud ugrani, mint az északi sáskabéka
- A déli sáskabéka combjának hátsó felén határozott kontúrú fekete csík húzódik, az északi sáskabéka esetében ez a csík cakkozott szélű
- A déli sáskabéka hátsó lábának úszóhártyái kevésbé fejlettek, mint az északi sáskabékáé
Viselkedése
A déli sáskabéka rovarokkal, pókokkal és más ízeltlábúakkal táplálkozik. Meleg időben egész évben aktív.
Szaporodása
Szaporodása késő tavasszal és nyáron történik. A hímek hangos és gyors brekegéssel jeleznek a nőstényeknek. Egyszerre akár 150 petét is leraknak, egy szaporodási időszakon belül akár többször is.[2]
Alfajok
- Acris gryllus dorsalis (Harlan, 1827)
- Acris gryllus gryllus (LeConte, 1825)
Jegyzetek
Források
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. február 4.) (angolul)
- Conant, Roger, et al. (1998). A Field Guide to Reptiles and Amphibians of Eastern and Central North America. Boston: Houghton Mifflin. ISBN 0-395-90452-8.
- Dickerson, Mary C. (1906). The Frog Book. New York: Doubleday, Page, and Company.
- Georgia Museum of Natural History. Georgia Wildlife—accessed 15 May 2006
- Martof, Bernard S., et al. (1980). Amphibians and Reptiles of the Carolinas and Virginia. Chapel Hill: University of North Carolina Press. ISBN 0-8078-4252-4.
- Myers, P., et al. The Animal Diversity Web—accessed 15 May 2006
- United States Department of Agriculture, Integrated Taxonomic Information System (ITIS)—accessed 15 May 2006
- United States Geological Survey (USGS), Southeast Ecological Science Center—accessed 15 May 2006
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2013. november 29.) (angolul)