Danegeld
A Danegeld (/ˈdeɪnɡɛld/;[1] „dán adó”, szó szerint „dán illeték” vagy adózás.) egy adó volt, amelyet azért vetettek ki, hogy a viking fosztogatóknak adót vagy védelmi pénzt fizessenek, megkímélve így a földeket a pusztítástól. Az adót a 11. századi forrásokban geld vagy gafol néven említik. Ez a királyi politika jellemzője volt mind Angliában, mind a Frank Birodalomban a 9. és 11. század között. Az adót egyrészt mint adományt szedték be, hogy megvásárolják a támadók távozását, másrészt mint fizetséget, hogy finanszírozzák a védekező erőket. A Danegeld kifejezés maga csak a 11. század végén jelent meg. Az angolszász Angliában a dánoknak fizetett adót gafol néven ismerték, míg a védelmi haderő fenntartására kivetett adót heregeld (hadsereg-adó) néven nevezték.[2]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Danegeld című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Sangster, Catherine. Oxford BBC guide to pronunciation. Oxford: Oxford University Press, 92. o. (2006). ISBN 978-0-19-280710-6
- ↑ Lipson, E.. The Economic History of England, 12th, London: Adam & Charles Black, 16. o. (1959)