Deme Károly

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Deme Károly
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

kovásznai Deme Károly (Rónaszék, 1857. szeptember 13.Pápa, 1926. február 14.) polgári iskolai tanár, pedagógiai író.

Életpályája

1867-ben elvesztette édesapját, így nagybátyja Deme József plébános nevelte fel. Alsó iskoláit Rónaszéken végezte el. 1880–1881 között segédtanitó volt Ecséden. 1881–1882 között Hatvanban volt segédtanító. 1883-ban leánynevelő-intézetet állított fel 8 (6 elemi+2 felső) osztállyal, amely három év múlva megszünt. 1886-ban, Budapesten polgári iskolai tanárrá képesítette magát; a titeli állami polgári iskola rendes tanára lett. 1887-ben Aranyosmaróton az állami felső (és elemi) leányiskola igazgatója lett. 1897–1902 között Az Egységes Nemzeti Közoktatás című hetilap szerkesztője volt. 1906-ban a mátészalkai, 1911-ben a kolozsvári polgári fiúiskola igazgatója volt. 1916-ban nyugdíjba vonult. 1920-tól – rossz körülmények között – Pápán élt.

Családja

Szülei: Deme János (?-1867) és Kulinyák Terézia voltak.[1] 1884-ben házasságot kötött Rill József (1839–1909) tanfelügyelő leányával, Rill Vilmával.

Művei

  • Magyar nyelvtanítás (Budapest-Pozsony, 1889)
  • Magyar Nyelvtan a népiskolai tanítás czéljaihoz alkalmazva (1890)
  • Magyar nyelvtan mondattani alapon. A polgári és középiskolák I. és II. osztálya számára (Budapest, 1891)
  • Rendszeres magyar nyelvtan és a hangsúlyos verselés. A polgári- és középiskolák III. osztálya részére (Budapest, 1892)
  • Magyarország helyzete és a népek harca (Kolozsvár, 1913)
  • Magyarország katasztrófája (Pápa, 1923)

Jegyzetek

Források

További információk