Diótörő baba
Diótörő baba | |
![]() | |
Kiállított diótörő babák | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Diótörő baba témájú médiaállományokat. |
A diótörő babák, vagy karácsonyi diótörők dekoratív célú diótörő figurák, melyek leggyakrabban játék katonákat ábrázolnak. A német kultúrában a szerencse szimbólumai, amelyek elűzik a rosszindulatú szellemeket.[1][2] Bár közel az összes 20. század első felét megelőzően gyártott diótörő figura működőképes volt, a modern darabok jelentős százaléka már kizárólag dekorációs céllal készült, és nem alkalmas betölteni eredeti szerepét, a diótörést.[3][4]
Történet

A diótörő babák eredete a 17. század végi Németországra vezethető vissza, különösen az Érchegység (németül: Erzgebirge ) régióra.[1] Az egyik eredettörténet az első diótörő baba megalkotását egy seiffeni mesteremberhez köti.[2] Gyakran adták ajándékba, majd később a karácsonyi időszakhoz kezdték kapcsolni őket. Népszerűségük a 19. században kezdett fellendülni, és hamar elterjedtek az európai országokban is.[1] Ahogy a babák iránti kereslet növekedésnek indult, gyárakban elkezdték őket tömegesen előállítani.[1] Az első tömeggyártó Friedrich Wilhelm Füchtner volt, akit Németországban "a diótörők atyja"-ként emlegetnek. Ő a saját műhelyében kezdte meg a gyártást, esztergagép használatával 1872-ben, Seiffenben, Szászországban.[6][7][8] A dekoratív diótörő babák a második világháború után kezdtek nagyobb népszerűségre szert tenni Európán kívül, miután számos Németországban állomásozó amerikai katona érkezett haza az Egyesült Államokba német diótörőkkel szuvenírként.[1][2] Tovább növelte népszerűségüket Pjotr Iljics Csajkovszkij "A diótörő" című műve, amely E. T. A. Hoffmann 1816-os "A diótörő és az egérkirály" című történetének 1892-es balettadaptációja, amelyben egy játék katonát ábrázoló diótörő szerepel.[1] A balett annak Amerikába történő bevezetése után az ottani kultúra egyik legkedveltebb karácsonyi hagyományává vált. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a diótörő babák karácsonyi dekorációvá és szezonális ikonná váljanak a nyugati kultúrában.[1][2]
Kinézet

Egy átlagos kézzel készített diótörő baba körülbelül 60 különböző darabból áll, és általában játék katonákat hivatott ábrázolni. Legtöbb esetben világos festék borítja őket. A különféle kinézetek hamar elszaporodtak, és a 19. század elejére már megtalálhatóak voltak a bányászokat, rendőröket, királyi családtagokat, vagy különböző népek hadseregeinek katonáit ábrázoló babák. Még több stílus látott napvilágot, melyek különféle popkulturális, vagy történelmi alakokat ábrázoltak, egészen Benjamin Franklintől az öbölháborús amerikai katonákig.[1][2]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 Noreen Malone: A brief history of nutcrackers. (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 The nutcracker doll: a history (angol nyelven). [2021. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ Mary Beth Albright: Why Fancy Nutcrackers Don't Actually Crack Nuts | The Plate (angol nyelven). [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ Dr. Konrad Auerbach: The story of the nutcracker (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ Nussknackermuseum Neuhausen (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ The History of Nutcrackers ~ Leavenworth Nutcracker Museum (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ Füchtner | original erzgebirgische Handarbeit - Tradition (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ The Christmas Haus - About Our Artisans. [2016. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 1.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nutcracker doll című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
- Az Erstes Europa Nussknacker Múzeum honlapja (német nyelven)