Dileptus

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Dileptus
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Csoport: Alveolata
Törzs: Csillósok (Ciliophora)
Osztály: Litostomatea
Csoport: Rhynchostomatia
Csoport: Dileptida
Csoport: Dileptidae
Nemzetség: Dileptus
Ehrenberg 1841
Fajok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dileptus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dileptus témájú kategóriát.

A Dileptus egysejtű csillósok nemzetsége a Litostomatea kládban. Fajai megtalálhatók édes- és tengervízben, valamint mohák közelében és talajban. Legtöbb faja agresszív predátor hosszú, mozgó proboscisokkal, melyeket mérgező extruszómák bélelnek, melyekkel kisebb élőlényeket bénítanak meg elfogyasztásuk előtt.[1] 13 faja és alfaja ismert.[2] Fajai a csillóminták, az ontogenezis, a konjugáció és a táplálékszerzés modellszervezeteiként működtek.[3]

Történet

Amphileptus margaritifer (=Dileptus margaritifer) C. G. Ehrenberg 1833.

Az első Dileptus-fajt 1833-ban C. G. Ehrenberg írta le Amphileptus margaritifer néven. 8 évvel később Félix Dujardin létrehozta a Dileptus nemzetséget, ide helyezve Ehrenberg A. margaritifer faját a Dileptus anser Müller 1773 (ma Pseudomonilicaryon) és a Dileptus folium (ma Litonotus cygnus) fajokkal együtt. Az ezt követő 100 évben számos új fajt írtak le. 1963-ban, amikor Jean Dragesco a nemzetség első részletes leírását kiadta, kb. 50 fajt tartalmazott.[2][3][4] Dujardin 1841-ben a Dileptust az A. anser sensu Ehrenberg 1838 fajjal tipizálta, melyről Berger és Foissner 2014-ben megállapították, hogy tévesen azonosított D. margaritifer.[5] Egy 2012-es összefoglaló rendszertani tanulmányban Peter Vďačný és Wilhelm Foissner a nemzetséget az „50-nél több szórt, egymástól függetlenül osztódó csomót tartalmazó makronukleuszú Dileptidae-fajokra” korlátozta, 10 név szerint ismert fajt hagyva benne.[2] Számos hagyományosan ide sorolt faj, például a D. anser más nemzetségekbe, például a Pseudomonilicaryonba vagy a Rimaleptusba került. Adl et al. 2019-es rendszertanában a Litostomatea Rhynchostomatia csoportja Dileptida kládja Dileptidae taxonjában szerepelt az Apodileptus és Pseudomonilicaryon nemzetségek mellett.[6] 2024-ben Li et al. egy meg nem nevezett faj genomját szekvenálták.[7]

Genetika

Egy meg nem nevezett faja magi genomja az első szekvenált Dileptus-genom. Ennek hossza 96 500 208 bp, GC-tartalma 25,7%, és 26 891 gént tartalmaz.[7] Transzlációja például az Euplotes nemzetségével szemben kanonikus, vagyis az 1. átírási táblázat szerint történik.[8] Li et al. 2013-as tanulmánya szerint 1 aminosav megváltozása a Dileptus omnipotens (mindhárom stopkodont felismerő) eRF1-ét az Euploteséhez hasonló, 2 stopkodont felismerő eRF1-gyé alakítja, és a standard kodonhasználat – különösen az UGA stopkodon felismerése – előnyös lehet a Dileptushoz hasonló ragadozó csillósoknak, mivel a zsákmánnyal azonos genetikai kód használata növelné annak génjei transzlációja kockázatát.[9]

Morfológia

Sejtteste általában keskeny, csepp alakú[10] vagy hengeres, makronukleusza több mint 100 szórt, osztódáskor egyenként osztódó csomóból áll. Elülső végén mozgó proboscis van, melynek alapján sejtszáj van, és mikrotubulus-hasábok (nematodezma) erősítik. A sejtfelszínt egyenletesen fedik longitudinális sorokban elrendezett csillók. A test hátul elvékonyodhat, farkot alkotva. Több kontraktilis vakuóluma van sorban dorzális felszíne mentén. Legtöbb faja színtelen, de legalább 2 faj szimbionta zöldmoszatokkal rendelkezhet sejtplazmájában.[2][11] Képes összehúzódásra és ellazulásra, ezért a központ azonosítása előrejelzéshez és jelöléshez nehéz és nem feltétlenül egyedi.[12] Kortikális sejtváza a hossztengely mentén futó mikrotubulusszálakból áll.[10] Száj körüli kinetidája vegyes, dorzális keféje nyitott állású, a proboscistól balra csillók nélküli szakasza van.[6]

Ökológia

Elsősorban ragadozóként viselkedik. Brown és Jenkins 1962-ben különböző állatcsoportokat – például csalánozókat, laposférgeket, áltestüreges állatokat, gyűrűsférgeket és puhatestűeket – evő generalista fajról számoltak be.[13] Más fajai táplálékai más csillósok, például Tetrahymena- vagy papucsállatkafajok lehetnek.[7][14] Egy Tetrahymena pyriformisszal táplálkozó faj szóródása nő prédája alacsony sűrűsége esetén, a T. pyriformis szóródását pedig a vele táplálkozó Dileptus sp. magas sűrűsége növeli.[15] Proboscisát a zsákmány befogására használja, és jelentős alakváltozásokra képes.[16]

Fajok

Jegyzetek

  1. ↑ Miller, Stephen (1968. május 1.). „The predatory behavior of Dileptus anser”. Journal of Protozoology 15 (2), 313–19. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.1968.tb02128.x. 
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 Vďačný P, Foissner W. Monograph of the dileptids (Protista, Ciliophora, Rhynchostomatia). Land Oberösterreich, Biologiezentrum/Oberösterreichische Landesmuseen (2012) 
  3. ↑ 3,0 3,1 Vd'ačný, Peter (2011. június 1.). „Morphological and molecular phylogeny of dileptid and tracheliid ciliates: Resolution at the base of the class Litostomatea (Ciliophora, Rhynchostomatia)”. European Journal of Protistology 47 (4), 295–313. o. DOI:10.1016/j.ejop.2011.04.006. PMID 21641780. PMC 3234341. 
  4. ↑ Dragesco J (1963). „Révision du genre Dileptus, Dujardin 1871 (Ciliata Holotricha) (systématique, cytologie, biologie)” (français nyelven). Bull. Biol. Fr. Belg 97, 103–145. o. 
  5. ↑ Berger H, Foissner W (2014. június 1.). „Typification of the genus Dileptus Dujardin, 1841 (Ciliophora, Rhynchostomatia)”. Eur J Protistol 50 (3), 314–317. o. DOI:10.1016/j.ejop.2013.12.006. PMID 24548635. PMC 4056045. 
  6. ↑ 6,0 6,1 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006. 
  7. ↑ 7,0 7,1 7,2 Li Z, Chen X, Zhao F, Miao M (2024. május 7.). „Genomic insights into the cellular specialization of predation in raptorial protists”. BMC Biol 22. DOI:10.1186/s12915-024-01904-2. PMID 38715037. PMC 11077807. 
  8. ↑ Yan Y, Maurer-Alcalá XX, Knight R, Kosakovsky Pond SL, Katz LA (2019. december 24.). „Single-cell transcriptomics reveal a correlation between genome architecture and gene family evolution in ciliates”. mBio 10 (6), e02524-19. o. DOI:10.1128/mBio.02524-19. PMID 31874915. PMC 6935857. 
  9. ↑ Li Y, Kim OT, Ito K, Saito K, Suzaki T, Harumoto T (2013. április 2.). „A single amino acid substitution alters omnipotent eRF1 of Dileptus to Euplotes-type dualpotent eRF1: standard codon usage may be advantageous in raptorial ciliates”. Protist 164 (3), 440–449. o. DOI:10.1016/j.protis.2013.02.004. PMID 23562232. 
  10. ↑ 10,0 10,1 Flaum E, Prakash M (2024. június 7.). „Curved crease origami and topological singularities enable hyperextensibility of L. olor”. Science 384 (6700), eadk5511. o. DOI:10.1126/science.adk5511. PMID 38843314. 
  11. ↑ Carey, Phillip G.. Marine interstitial ciliates: an illustrated key. Chapman and Hall (1992). ISBN 978-0-412-40610-2 
  12. ↑ Pastore VP, Moro M, Odone F (2022. július 13.). „A semi-automatic toolbox for markerless effective semantic feature extraction”. Sci Rep 12. DOI:10.1038/s41598-022-16014-8. PMID 35831385. PMC 9279291. 
  13. ↑ Brown HP, Jenkins MM (1962. május 25.). „A protozoon (Dileptus; Ciliata) predatory upon metazoa”. Science 136 (3517), 710. o. DOI:10.1126/science.136.3517.710.a. 
  14. ↑ Brette R (2021. június 7.). „Integrative neuroscience of Paramecium, a "swimming neuron"”. eNeuro 8 (3), ENEURO.0018-21.2021. o. DOI:10.1523/ENEURO.0018-21.2021. PMID 33952615. PMC 8208649. 
  15. ↑ Faillace CA, Sentis A, Montoya JM (2021. május 16.). „Eco-evolutionary consequences of habitat warming and fragmentation in communities”. Biol Rev Camb Philos Soc 96 (5), 1933–1950. o. DOI:10.1111/brv.12732. PMID 33998139. PMC 7614044. 
  16. ↑ Coyle SM, Flaum EM, Li H, Krishnamurthy D, Prakash M (2019. november 18.). „Coupled active systems encode an emergent hunting behavior in the unicellular predator Lacrymaria olor”. Curr Biol 29 (22), 3838–3850.e3. o. DOI:10.1016/j.cub.2019.09.034. PMID 31679941. PMC 7511173. (Hozzáférés: 2025. február 22.) 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dileptus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Dileptus&oldid=125045”