Disszipatív erő

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A konzervatív erőknek különleges szerepük van a fizikában, mert csak ilyen erők által végzett munka független az úttól, továbbá a mechanikai energia is csak konzervatív erők esetén állandó. A természetben azonban találkozunk olyan erőkkel is, amelyek nem konzervatívak. Pl.: súrlódási erő, az időtől vagy a tömegpont sebességétől függő erő. A nem konzervatív erőket disszipatív erőknek nevezzük. Az ilyen erők esetén már nem állandó a mechanikai energia, mert a disszipatív erőkkel kapcsolatos folyamatokban más energiafajták (pl. hő) is szerepelnek. Vegyük azt az esetet, amikor a tömegpontra az F konzervatív erőn kívül például súrlódási erő is hat. Utóbbit jelöljük Fd-vel. A mozgásegyenlet: mr¨=F+Fd Szorozzuk meg az egyenletet r˙-tal, és integráljuk mindkét oldalt az idő szerint a t1 és t2 időpontok között: t1t2mr¨r˙dt=t1t2Fr˙dt+t1t2Fdr˙dt Vegyük figyelembe, hogy mr¨r˙=ddt(12mr˙2) Fr˙=gradVr˙=dVdt Majd ezeket visszahelyettesítve Ek(t2)+Ep(t2)=Ek(t1)+Ep(t1)+r1r2Fddr A mechanikai energia tehát nem állandó, annak változása a disszipatív erő munkájával egyenlő. Súrlódási erő esetén Fd a mozgásiránnyal ellentétes, ezért az Fddr skaláris szorzat negatív. Az erő munkája hővé alakul, és a keletkezett hőt fedezi a mechanikai energia csökkenése. A tapasztalat igen széles körben igazolja az energia megmaradásának általános tételét, amely a folyamatokban fellépő valamennyi energiafajta figyelembevételével érvényes. A mechanikai energia megmaradása ennek speciális esete, amely csak konzervatív erőterekben igaz.

Források

Nagy, Károly. Elméleti mechanika, 5. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó (2002). ISBN 9631939553