Dolores Duran
Dolores Duran | |
![]() | |
1977 | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Adiléia Silva da Rocha |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Rio de Janeiro[1] |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Rio de Janeiro[1] |
Sírhely | Caju temető |
Házastársa | Macedo Neto |
Pályafutás | |
Műfajok |
|
Hangszer | énekhang |
Hang | alt |
Tevékenység | |
Dolores Duran weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dolores Duran témájú médiaállományokat. | |
Dolores Duran, (Rio de Janeiro, 1930. június 7. – Rio de Janeiro, 1959. október 24.) brazil énekesnő, dalszerző.
Pályafutása
Dolores Durant tízéves korában, egy televíziós zenei verseny során fedezték fel, (a házigazda Ary Barroso volt). Énekesként és színésznőként kezdte pályafutását a rádióban és a televízióban. Az 1940-es évek végén vette fel a Dolores Duran művésznevet. Rio de Janeiro különböző éjszakai klubjaiban kezdett fellépni. Sikerei felfigyelt rá a Radio Nacional, a kor leghíresebb rádiója, és különféle adásokban való részvételre hívta meg. Az 1950-es évek elején csatlakozott a neves Hotel Glória művészeihez. Dolores Duran sok dalt írt a Música Popular Brasileira (MPR) számára, olyan zeneszerzőkkel együttműködve, mint például Antônio Carlos Jobim és Chico Anysio. Leghíresebb dalai az „Estrada do Sol”, az „Ideias Erradas”, a „Minha Toada”, az „A Noite do Meu Bem”, a „Castigo” és az „Olha o Tempo Passando” voltak. Uruguayban, a Szovjetunióban, Kínában és Franciaországban is fellépett. Dolores Duran gyerekkorában akut reumás láz áldozata volt, amitől a szívbeteg lett. Huszonöt évesen szívrohamot kapott. Elhanyagolta a kezelést és továbbra is nagy mennyiségben fogyasztott cigarettát és alkoholt. Huszonkilenc éves korában meghalt egy szívrohamban, amelyet bizonyára életmódja is okozhatott.
Albumok
- Dolores Viaja (1955)
- Dolores Duran Canta para Você Dançar (1957)
- Dolores Duran Canta para Você Dançar Nº 2 (1958)
- Este Norte É Minha Sorte (1959)
- Entre Amigos (2009)
Dalok
- Don't Ever Go Away (Por Causa de Você)
- Estrada do Sol
- Se É Por Falta de Adeus
- Fim de Caso
- A Noite do Meu Bem
- Solidão
- Ternura Antiga
- Castigo
- Pela Rua
- Idéias Erradas
- Quem Sou Eu
- Se Eu Tiver
- Dolores Duran: „Tião” (1957)