Donald Malarkey

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Donald Malarkey
Születési névDonald Malarkey
BeceneveDon, Malark
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Astoria
MeghaltAz adatok szerializációja sikertelen
Salem
SírhelyWillamette National Cemetery
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Rendfokozatatörzsőrmester
EgységeEasy század
Csatáimásodik világháború
KitüntetéseiBronz csillag Bíbor szív
IskoláiOregoni Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Donald Malarkey témájú médiaállományokat.

Donald George Malarkey (Astoria, Oregon, 1921. július 31. – Salem, Oregon, 2017. szeptember 30.) amerikai katonatiszt. A II. világháborúban szolgáló 101. légi szállítású hadosztály 506. ejtőernyős gyalogezred 2. zászlóalj E (Easy) századának technikai őrmestere volt. Az HBO Elit alakulat című minisorozatában Malarkeyt Scott Grimes színész alakította.

Élete a háború előtt

Donald Malarkey az Oregon állambeli Astoriában született 1921. július 31-én Leo és Helen (született: Trask) Malarkey gyermekeként. 1939-ben érettségizett az Astoria High Schoolban. Ír származású. Önkéntes tűzoltóként segédkezett megfékezni a pusztító Tillamook Burn-i erdőtüzet, amely több ezer hektárnyi fát pusztított el. 1941 őszén az Oregoni Egyetemen tanult, amikor a japánok megtámadták Pearl Harbort. Pearl Harbor után Malarkey jelentkezett tengerészgyalogosnak, de fogászati problémák miatt elutasították. 1942 júliusában jelentkezett ejtőernyősnek, miután elolvasta a Life magazin(wd) cikkét, amely arról szólt, hogy ők a legjobbak A Georgia állambeli Toccoa kiképzőtáborban volt a kiképzése.

A világháborúban

Malarkey a 101. légszállítású hadosztály 506. ejtőernyős gyalogezredének 2. zászlóaljnál az E ("Easy") századának a tagja lett. 1944-ben a D-napon  Malarkey is azon emberek közé tartozott, aki ejtőernyőjével kiugrott Franciaországba felett. Földet érése napján egy kiélezett csatában segített kiütni négy német 105 mm-es tüzérségi üteget. Hősiességéért Bronz csillagot kapott. Huszonhárom napot harcolt Normandiában, közel nyolcvan napot Hollandiában, harminckilenc napot Belgiumban a bastogne-i csatában, és még csaknem harminc napot a franciaországi Haguenauban és környékén, valamint a németországi Ruhr-vidéken. A Market Garden hadművelet előtt őrmesterré léptették elő. Malarkey soha nem sebesült meg súlyosan, mindezt úgy, hogy többet harcolt a frontvonalban, mint az Easy Company bármely más tagja.

A háború utáni élete

Malarkey 1946-ban visszatért az Oregoni Egyetemre, hogy befejezze diplomáját. Az egyetemi tanulmányai során megismerkedett a portlandi Irene Moorral (1926–2006) és eljegyezte őt. 1948. június 19-én házasodtak össze. 1949-ben üzleti diplomát szerzett. A házaspár az Oregon állambeli Astoriában élt, ahol Malarkey a Lovell Auto vállalat értékesítési vezetője lett. Ez idő alatt az oregoni Clatsop megye megyei biztosi posztjáért indult, és 1954-ben megválasztották. A család az oregoni Portlandbe költözött, ahol Malarkey biztosítási és ingatlanügynökként dolgozott. Malarkeynak és feleségének, Irene-nek négy gyermeke született, egy fia, Michael és három lánya, Martha, Sharon és Marianne. Felesége, Irene 2006 áprilisában halt meg mellrákban. 1987-ben Malarkey-t bemutatták Stephen Ambrose írónak egy Easy század összejövetelen New Orleansban. 1989-ben Malarkey Ambrose-al és az Easy század többi tagjával, köztük Richard Winters-szel és Carwood Liptonnal elutazott Európába, azokra a helyekre, ahol harcoltak. Malarkey az oregoni Salemben élt, és előadásokat tartott középiskolás diákoknak, egyetemi hallgatóknak és más csoportoknak az Easy században szerzett tapasztalatairól.

Halála

Malarkey 2017. szeptember 30-án, 96 évesen hunyt el. A Willamette Nemzeti Temetőben temették el.

Jegyzetek

Forrás