Drakula gróf

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ez a szócikk a kitalált szereplőről szól. Hasonló címmel lásd még: Drakula (egyértelműsítő lap).
Drakula gróf
Lugosi Béla mint Drakula gróf
Lugosi Béla mint Drakula gróf
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Románia
Gyermekei
  • Count Alucard
  • Eva
  • Sibella
  • Countess Marya Zaleska
Foglalkozása
Halál okaAz adatok szerializációja sikertelen
A Wikimédia Commons tartalmaz Drakula gróf témájú médiaállományokat.

Drakula gróf (angolul Count Dracula) Bram Stoker ír író 1897-ben megjelent Drakula című regényének címszereplője. A modern irodalom és filmművészet egyik legismertebb figurája, a vérszívó vámpír karakterének megteremtője és archetípusa.[1] A népszerűség növekedésével maga a karakter is módosult. Stoker regényében Drakula egy székely származású gróf, kastélya a Borgói-hágóban van, a mai tömegkultúra viszont Vlad Țepeș havasalföldi fejedelemmel azonosítja, otthonaként pedig a törcsvári kastélyt nevezi meg.

Figurája

Gianni Lunadei színész Drakula szerepében

Megalkotása

A népi hiedelmek vámpírjai legelőször a 18. század közepén jelentek meg a szórakoztató irodalomban, a 19. század második felében pedig a vámpíros regények igen népszerűek voltak a nyugati világban.[2] Bram Stoker 1897-es Drakulája tehát messze nem az első ilyen alkotás, viszont az általa megalkotott Drakula gróf karaktere a legismertebb vámpírfigura, és az első, mely a tömegkultúra része lett.[1][3] Stoker regényének korai változata állítólag túlságosan hasonlított egy korábban megjelent kísértettörténetre, így elhatározta, hogy cselekményét Erdélybe helyezi át.[4] Drakula nevét és jellemét egyesek szerint Vámbéry Ármin orientalista ajánlotta Stokernek, mesélve a kelet-európai hiedelmekről és Vlad Drǎculea (Vlad Țepeș) fejedelem tetteiről.[3][5] Mások azonban cáfolják ezt, a szereplő pedig – nevén kívül – amúgy sem mutat semmilyen hasonlóságot Vlad Țepeșsel.[6] Egyes vámpír-tulajdonságokat Stoker a kelet-európai folklórból merített (például alakváltás, vérszívás, szemfogak, félelem fokhagymától és feszületektől), másokat ő maga talált ki, és idővel a „vámpír-kultúra” részévé váltak (például az árnyék és a tükörkép hiánya).[1]

A könyvbeli Drakula gróf

Drakula gróf egy élőhalott vámpír, aki székely nemesként mutatkozik be; egyrészt Attila hun király, másrészt bojárok leszármazottjának tartja magát. Életében vitéz katona és államférfi volt, csapatokat vezérelt a törökök elleni harcban. Emellett nagy tudásra tett szert, többek között a legendás erdélyi Scholomance garabonciásképzőben ismereteket szerzett a fekete mágiáról. Miután halála után eltemették a kastély kápolnájában, vámpírként folytatta létezését.[7] Míg a folklórban és a korábbi kísértettörténetekben a vámpírok oszladozó, ostoba szörnyek, Drakula gróf erős, intelligens, határozott vonású, választékosan öltözködő férfi. A regény elején magas, idősödő, fehér harcsabajuszt viselő arisztokrata, de az idő előrehaladtával folyamatosan fiatalodik: egy ponton fekete hajú, kecskeszakállas, tagbaszakadt emberként jelenik meg. Szeme kék, bőre természetellenesen sápadt.[8] Drakula gróf egyesíti a folklór és az irodalom vámpírjainak jellemző tulajdonságait. Örök életű lény aki a vérivástól fiatalodik, koporsóban alszik, képes az alakváltásra és teleportációra, nincs árnyéka és tükörképe, harapásával másokat is vámpírrá változtat. Ugyanakkor irtózik a fokhagymától, a napfénytől, és a szent dolgoktól.[7]

Azonosítása Vlad Țepeșsel

Legelőször 1958-ban vontak párhuzamot Drakula gróf és az állítólagos kegyetlenségeiről ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem között. Florescu és McNally 1972-es In Search of Dracula könyve a nagyközönség elé tárta ezt az elméletet, bár ennek nagy része spekuláció, és később több állítását meg is cáfolták. Ennek ellenére a következő évtizedekben számos adaptáció – élükön az 1992-es Drakula horrorfilmmel – készpénzként kezelte az elméletet, így mára összemosódott Drakula gróf és Vlad Țepeș fejedelem alakja.[6]

A popkultúrában

Segesvári szuvenírek

Napjainkban sok külföldi Erdélyt Drakula gróffal és vámpírokkal azonosítja, magát Drakulát pedig Vlad Țepeșsel.[9] Számos nyugati turista látogat Erdélybe Drakula nyomait keresve, és a román vállalkozók és vendéglátók ki is elégítik az igényeket: giccses vámpíros szuveníreket forgalmaznak, vámpíros rendezvényeket szerveznek, a Borgói-hágóban pedig felépítették Drakula kastélyát.[4][10] Megjegyzendő, hogy egyes románok ellenzik az ilyesfajta üzletet, ugyanis meg akarják őrizni Románia múltjának méltóságát és Vlad Țepeș történelmi identitását.[11]

A törcsvári kastély

Bővebben: Törcsvári kastély

A 20. század végén külföldi turisták – és ennek hatására a román vállalkozók is – kinevezték a törcsvári kastélyt Drakula-kastélynak, bár sem a könyvbeli Drakula gróf, sem Vlad Țepeș nem köthető ehhez a helyhez (a gróf kastélya a Borgói-hágóban volt, Vlad Țepeșnek pedig nem voltak erdélyi birtokai). Ennek valószínű oka a vár misztikus, középkori kinézete, melyet a nyugatiak vámpírokkal, kísértethistóriákkal hoztak kapcsolatba.[12] Egy tanulmány szerint maga a Román Kulturális Minisztérium nevezte ki a törcsvári kastélyt Drakula otthonának, miután az 1970-es években tudomást szerzett a nyugati világ Drakula-kultuszáról.[11] A Drakula-mítosz nemzetközileg ismert látványossággá változtatta a kastélyt; a 2010-es években Románia leglátogatottabb turisztikai látnivalója volt.[12] Az épület feltűnik az Interjú a vámpírral (1994) filmben;[13] a kastély egyik termében vámpíros kiállítás tekinthető meg,[14] a bejárat előtt pedig hatalmas Drakula-bazár van.[4]

Könyvek és filmek

Filmplakát (részlet) az 1931-es Drakula című filmhez

Drakula gróf számos film és színdarab szereplője (az egyik leghíresebb ilyen alkotás az 1931-es Drakula, melyben a címszereplőt Lugosi Béla alakítja, a Renfield című 2023-as filmben Nicolas Cage játszotta), emellett feltűnik rajzfilmekben (például Hotel Transylvania), animékben, tévésorozatokban, novellákban, regényekben, képregényekben, táblás- és videojátékokban is.[1][5] A 2012-es Guinness Rekordok Könyve szerint a filmen legtöbbször ábrázolt irodalmi szereplő; összesen 272 filmben jelent meg.[15]

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 Dracula. TV Tropes. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  2. ↑ The First: Der Vampire. vampires.com. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  3. ↑ 3,0 3,1 Top 10 Famous Mysterious Monsters. Time. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  4. ↑ 4,0 4,1 4,2 Farkas–Sós 364–366. o.
  5. ↑ 5,0 5,1 Stoian 193–199. o.
  6. ↑ 6,0 6,1 Cojocaru, Dragoș: Cât de Țepeș este vampirul Dracula?. Ziarul de Iași, 2014. november 10. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  7. ↑ 7,0 7,1 Stoker 18. fejezet
  8. ↑ Stoker 2. és 13. fejezet
  9. ↑ Brunt, Lara: Ten things you need to know before visiting Transylvania. Lonely Planet, 2015. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  10. ↑ Pascaru, Mariana. Vlad Țepeș – Dracula. Bukarest: Ad Libri, 54–61. o. (2017). ISBN 9786068050850 
  11. ↑ 11,0 11,1 Boissel, Françoise: The Dracula-myth in Transylvania. East-West Working Group, 2002. július 11. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  12. ↑ 12,0 12,1 Suciu, Simona: Secretele castelului Bran. Adevărul, 2015. február 27. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  13. ↑ The Fascinating History of Bran. Romania Tour Store, 2017. február 15. [2020. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  14. ↑ Schroeder, Kathryn: A Visit To Bran Castle. Film Fracture, 2013. október 8. [2018. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  15. ↑ Sherlock Holmes awarded title for most portrayed literary human character in film & TV. Guinness World Records, 2012. május 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Drakula_gróf&oldid=195283”