Drobeta

Drobeta
Drobeta romjai
Közigazgatás
Ország	Románia
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 37′ 30″, k. h. 22° 40′ 05″44.625, 22.66805556
A Wikimédia Commons tartalmaz Drobeta témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A római Drobeta város a mai Románia területén, a Duna bal partján, a mai Szörényvár helyén állt. Ez volt az egyik legkorábbi római település Dácia provinciában, és kiemelt stratégiai jelentőséggel bírt. Az erőd és a település kulcsszerepet játszott a Dáciába vezető császári út védelmében és ellenőrzésében. Hadrianus császár uralkodása alatt városi rangot kapott, Municipium Publikum Aelium Hadrianum Drobeta néven, majd Septimius Severus császár colonia rangra emelte (Colonia Septimia Drobeta).

Története

Területe már 102-ben római fennhatóság alá került, mivel itt épült fel a provincia első kőépítményei között számon tartott katonai tábor (castrum), valamint a Duna felett átívelő Traianus-híd, amelyet a császár második dák háborúja (103–105) előkészítésének részeként emeltek. A tábor körül fokozatosan kialakult egy civil település (vicus), amely megőrizte a dák Drobeta vagy Drubeta nevet. A város gazdasági és kereskedelmi központtá fejlődött, amely szoros kapcsolatot ápolt a Duna kikötőivel.

Településszerkezet és városkép

Drobeta római erődjének rekonstrukciója

A római város a katonai tábor köré szerveződött, főként kelet, észak és nyugat irányába terjeszkedve. Védelme nem falakra, hanem egy téglaépítményre, egy 10 méter széles árokra és egy földsáncra (agger) épült. A város szabálytalan sokszög alakú volt, amely hosszan elnyúlt a Duna mentén. Kiterjedése kb. 3800 méter volt. A Duna mentén több római kori épület maradványai voltak láthatók, köztük egy kikötő, fürdőkomplexum (thermae) és egy lépcsősor, amely a folyóhoz vezetett. A város fő temetője a Diernába vezető út mentén helyezkedett el, kiterjedve egészen a Duna közelébe. Egy másik sírcsoportot a keleti városkapu mellett fedeztek fel, az Amutria felé vezető út kezdetén, amelyet a Tabula Peutingeriana is említ.

A város népessége és kulturális sajátosságai

A feltárt sírok különböző temetkezési szokásokat tükröztek, beleértve a hamvasztásos és a csontvázas temetkezéseket. A leletek – például ékszerek, kerámiák és sírkövek – információkat nyújtanak a római Drobeta lakosságának társadalmi rétegződéséről és vallási szokásairól. A sírfeliratok szerint a város elitje és a római hadsereg veteránjai is jelen voltak a térségben. A feltárt tárgyak egy része ma a Turnu Severin Régészeti Múzeumban található, ahol a látogatók megismerhetik Drobeta római kori örökségét.

Források

• Mihai Bărbulescu. Civilizația Romană în Dacia (román nyelven). Kolozsvár: Editura Școala Ardeleană (2025). ISBN 978-630-314-223-4