Dubravica
| Dubravica (Dúbravica) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Janka Slobodníková |
| Irányítószám | 976 33 (pošta Poniky) |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 428 m |
| Terület | 8,51 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 48° 40′ 39″, k. h. 19° 16′ 19″48.677500°N 19.271944°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 39″, k. h. 19° 16′ 19″48.677500°N 19.271944°E | |
| Dubravica weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dubravica témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dubravica (szlovákul: Dúbravica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése
Besztercebányától 16 km-re délkeletre, a Zolna-patak völgyében fekszik.
Története
A 14. században alapították, első írásos említése 1400-ból származik, Zólyomlipcse várának tartozéka volt. 1540-ben a körmöcbányai Dubravicai János birtoka, aki vasércbányát nyitott a falu határában. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBRAVITZA. Tót falu Zólyom Vármegyében, birtokosa Urbányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pojninak határa mellett, ’s ennek filiája, Libetentöl pedig egy mértföldnyire, ambár egy része földgyének soványas, hegyes, melly nehezebben trágyáztatik; de mivel más része termékeny, legelője elegendő, fája tűzre, és épűletre van, Zólyomi piatzától egy mértföldnyire fekszik, pályinkat is árúlhat, és néha makkja is terem, első Osztálybéli.”[1] Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubravicza, Zólyom m. tót falu, Pojnikhoz 1/2 óra: 62 katholikus, 153 evangel. lak. Ut. p. Besztercze.”[2] A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 346, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 354 lakosából 345 szlovák volt. 2011-ben 368 lakosából 360 szlovák.
Nevezetességei
- Szent Zsófia tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi gótikus, barokk toronysisakkal.
- Reneszánsz várkastélya a 16. század elején épült, a 18. században bővítették, romos állapotú.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
