Elek Oszkár
| Elek Oszkár | |
| Született | Engel Oszkár Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | 1945. június 17. (65 évesen) Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Rothschild Margit (h. 1906–?) Csetényi Erzsébet (h. 1925–1945) |
| Szülei | Engel Sámuel Steiner Katalin |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1902) |
Elek Oszkár, született Engel Oszkár (Szolnok, 1880. február 4.[1] – Budapest, 1945. június 17.)[2] budapesti állami gimnáziumi igazgató, irodalomtörténész.
Életpályája
Engel Sámuel és Steiner Katalin fiaként született izraelita családban. 1902-ben a Budapesti Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett. Aradon, Sümegen (1903), Egerben tanított, majd nyugdíjazásáig Budapesten a Kemény Zsigmond nevét viselő reáliskolában. Irodalomtörténeti tanulmányaiban főképp a külföldi íróknak a magyar írókra tett hatását kutatta sikerrel. (Skót és angol hatás Arany János balladáiban. Irodalomtörténet. 1912. évfolyam).
Családja
1906. december 23-án házasságot kötött Rothschild Ármin kereskedő és Détsy Linka lányával, Margittal.[3] Első feleségétől elvált. 1925. június 27-én ismét házasságot kötött. Második felesége Csetényi József és Fodor Fruzsina lánya, Erzsébet volt.[4] Elek Tibor (1910–1972) matematikus, filozófus apja.
Művei
- Petrarca hatása a Pleiade költőire (Budapest, 1902)
- A „Karthausi” és forrásai (Budapest, 1934)
- Savoyai Jenő a francia költészetben (Budapest, 1939)
- Don Juan mondája Kisfaludy Károly Karácsonyéjében (Budapest, 1943)
- Ágis tragédiája (posztumusz, Budapest, 1957)
- Magyarok első említése az angol epikában (posztumusz, Budapest, 1962)
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a szolnoki izraelita hitközség születési akv. 7/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 834/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Elek Oszkár és Rothschild Margit házasságkötési bejegyzése az egri polgári házassági akv. 220/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
- ↑ Elek Oszkár és Csetényi Erzsébet házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 155/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII., Budapest, 1930–1941, VIII. kötet, 299. o.
