Eleoscytalopus indigoticus
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Eleoscytalopus indigoticus (Wied-Neuwied, 1831) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Eleoscytalopus indigoticus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Eleoscytalopus indigoticus témájú kategóriát. |
Az Eleoscytalopus indigoticus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fedettcsőrűfélék (Rhinocryptidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Maximilian zu Wied-Neuwied német herceg, felfedező és természettudós írta le 1831-ben, a Myiothera nembe Myiothera indigotica néven. Sorolták a Scytalopus nembe Scytalopus indigoticus néven is.[3]
Előfordulása
Brazília délkeleti részén, az Atlanti-óceán partvidékén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 11 centiméter, testtömege 13-18 gramm.[5]
.jpg) |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, de gyorsan csökken, egyedszáma szintén csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 12.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. május 18.)
