Eos

Eos
	Koronás vöröslóri (Eos histrio)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae);
Alcsalád:	Lóriformák (Loriinae);
Nemzetség:	Lórirokonúak (Loriini);
Nem:	Eos; Wagler, 1832
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Eos témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Eos témájú médiaállományokat és Eos témájú kategóriát.

Az „Eos” lehetséges további jelentéseiről lásd: Eos (egyértelműsítő lap).

A vöröslóri (Eos) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó nem.^[1]^[2]

Rendszerezésük

Nevét Éószról ( a görög mitológiában a hajnal istennője) kapta, mert fajai vörösek. A nemet Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1832-ben, az alábbi 6 faj tartozik ide:^[3]

Malukui vöröslóri (Eos bornea)
Kékfülű vöröslóri (Eos cyanogenia)
Koronás vöröslóri (Eos histrio)
Kékcsíkos vöröslóri (Eos reticulata)
Félmaszkos vöröslóri (Eos semilarvata)
Csuklyás vöröslóri (Eos squamata)

Előfordulásuk

Indonézia tartozó szigeteken honosak. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint ültetvények. Állandó nem vonuló fajok.

Megjelenésük

Testhosszuk 24-31 centiméter körüli. Farka rövid és lekerekített. Tollaik csúcsa többnyire sötétebb.

Életmódjuk

Kizárólag folyékony táplálékon élnek, nektáron, virágmézen, fák és gyümölcsök nedvein. A nyelvük csúcsán ülő szemölcsökből piciny, szálkaszerű nyúlványok ágaznak ki.^[4]