Ernster László

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ernster László
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgársága
Foglalkozásabiokémikus

Ernster László (Lars Ernster) (Budapest, 1920. május 20./május 4.Stockholm, 1998. november 4.) magyar-svéd kémikus, biokémikus.

Életpályája

Orvosnak készült, de zsidó származása miatt az akkori Magyarországon erre nem volt lehetősége. Párizsba ment, majd 1939-ben hazatért. 1945. január 8-án a Wallenberggel együttműködő Szabó Károly és Szalai Pál mentették meg őt és 153 társát az utolsó pillanatban a Dunába lövéstől.[1] 1946-ban Svédországba utazott. 1946–1956 között a stockholmi Wenner-Gren Kutatóintézet munkatársa volt Olov Lindberg mellett. 1956-ban biokémiából doktorált a Stockholmi Egyetemen. 1956–1967 között a Stockholmi Egyetem Biokémia Intézetének adjunktusi, majd docensi állását töltötte be. 1967–1986 között professzor, s egyben a Stockholmi Egyetem Biokémiai Intézetének igazgatója volt. 1968-ban hazatért; a Magyar Tudományos Akadémia előadója volt. 1977–1988 között a kémiai Nobel-díj Bizottságának tagjává választották. 1982–1988 között a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsának főtitkáraként dolgozott. 1986-ban vonult nyugalomba. Kutatási területe a bioenergetika, elsősorban az emlőssejtek mitokondriumaiban lezajló energiaátalakító folyamatok. Több mint 500 tudományos közlemény jelent meg szerzőségében.

Tudományos tagságai, címei

Magánélete

1944-ben házasságot kötött Wohl Edittel.

Jegyzetek

  1. L- Horváth Katalin: Építészet Can Togay: a Cipők a Duna-parton emlékmű Budapest becsületét hirdeti (magyar nyelven). LIBRARIUS Kortárs kult magazin, 2017. január 15. [2022. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 11.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek