Euphonia cayennensis
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_;_Manaus,_Amazonas,_Brazil.jpg) A tojó
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Euphonia cayennensis (Gmelin, 1789) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Euphonia cayennensis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Euphonia cayennensis témájú kategóriát. |
Az Euphonia cayennensis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Tanagra nembe Tanagra cayennensis néven.[3]
Előfordulása
Dél-Amerika éazKI RÉSZÉN, Brazília, Francia Guyana, Guyana, Suriname és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és szavannák, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 11 centiméter.[5]
;_Presidente_Figueiredo,_Amazonas,_Brazil_(cropped).jpg) |
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
