Európai vadszamár

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Európai vadszamár
Evolúciós időszak: középső pleisztocén - holocén
Rekonstrukció.
Rekonstrukció.
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
Család: Lófélék (Equidae)
Nem: Equus
Alnem: Asinus
Faj: E. hemionus
Alfaj: E. h. hemionus
Szinonimák
  • Equus (Asinus) hemionus bedfordi Matschie 1911
  • Equus (Asinus) hemionus findschi Matschie 1911
  • Equus (Asinus) hemionus luteus Matschie 1911
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Európai vadszamár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Európai vadszamár témájú kategóriát.

Az európai vadszamár (Equus hemionus hydruntinus) egy kihalt lóféle, mely a középső pleisztocén és a holocén között élt Eurázsia nyugati részén. A legősibb fosszíliái 350-300 ezer évesek. A késő pleisztocénben a Közel-Kelettől Európáig volt elterjedve, különösen a Földközi-tenger térségében, ahonnan Szicíliából, Törökországból, Spanyolországból, Franciaországból és Portugáliából kerültek elő leletei. Elterjedési területe keleten legalább a Volgáig és Iránig húzódott. Északon majdnem az Északi-tengerig fordult elő, a mai Németország és a Brit-szigetek területén.[1] Elterjedési területe az utolsó eljegesedés után feldarabolódott, ezen populációi a holocénig fennmaradtak, amikor az elterjedése tovább zsugorodott. A bronzkorban Dél-Európa kisebb területein tartott ki az állománya, a vaskorban pedig már Iránban és a Kaukázusban volt megtalálható.[2] Felmerült annak a lehetősége, hogy az Ibériai-félszigeten élt Zebro, mely a 16. században halt ki, az európai vadszamár egyik utolsó állománya lehetett,[3] bár a "zebro" és "cebro" elnevezések a latin equiferus kifejezésből erednek, melynek szószerinti jelentése 'vadló'.[4] Későbbi kutatások viszont úgy ítélték meg, hogy valószínűtlen a vadszamarak hajdani jelenléte az Ibériai-félszigeten a kőrézkoron túl.[2] Morfológiai értelemben megkülönböztethető az afrikai és ázsiai vadszamaraktól, különösen az őrlőfogai és a viszonylag rövid orrlyukai révén. A pontos rokonsági helyzete korábban nem volt tisztázott, de a morfológiai és genetikai elemzések azt mutatják, hogy közeli rokona volt az ázsiai vadszamárnak.[5][6] Egy 2017-es genetikai vizsgálat kimutatta, hogy az ázsiai vadszamár alfaja volt és ezenfelül közelebbi rokona volt az indiai alfajnak, mint az iráninak.[7]

Ökológiája

A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy az európai vadszamár a félszáraz, sztyeppei környezetet részesítette előnyben, habár mérsékelt vagy hideg körülmények között is meg volt található.[1] Lehetséges, hogy a pleisztocéni Európa leghidegebb időszakaiban dél felé, melegebb élőhelyekre vonult,[7] de a viszonylag rövid pofa a hideghez való alkalmazkodásra utal. A nyílt biotópokat kedvelte, a cserjések és gyepek között. Úgy gondolják, hogy az élőhelyét megoszthatta olyan fajokkal, mint amilyen például a gyapjas orrszarvú.[1] Ökológiai szempontból fontos része lehetett a Mamut-sztyeppén, ahol olyan fülkét tölthetett be, amilyet zebra az afrikai szavannán.[8]

Képek

Barlangrajz
Lábszárcsontja

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 (2019) „Biostratigraphy and Palaeoecology of European Equus”. Frontiers in Ecology and Evolution 7, 301. o. DOI:10.3389/fevo.2019.00301. ISSN 2296-701X. 
  2. 2,0 2,1 (2014. május 1.) „Holocene extinction dynamics of Equus hydruntinus, a late-surviving European megafaunal mammal”. Quaternary Science Reviews 91, 16–29. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2014.03.003. ISSN 0277-3791. 
  3. Antunes, M. T.. The zebro (equidae) and its extinction in portugal, with an appendix on the noun zebro and the modern zebra, Equids in Time and Space. Oxford: Oxbow Books, 211–236. o. (2006. április 28.) 
  4. (2015. június 1.) „The Iberian zebro: what kind of a beast was it?”. Anthropozoologica 50 (1), 21–23. o. DOI:10.5252/az2015n1a2. 
  5. (2003. május 1.) „The systematic position of Equus hydruntinus, an extinct species of Pleistocene equid”. Quaternary Research 59 (3), 459–469. o. DOI:10.1016/S0033-5894(03)00059-0. 
  6. (2006. július 1.) „Geographic distribution of an extinct equid (Equus hydruntinus: Mammalia, Equidae) revealed by morphological and genetical analyses of fossils”. Molecular Ecology 15 (8), 2083–2093. o. DOI:10.1111/j.1365-294X.2006.02922.x. PMID 16780426. 
  7. 7,0 7,1 (2017. április 19.) „Taming the late Quaternary phylogeography of the Eurasiatic wild ass through ancient and modern DNA” (English nyelven). PLOS ONE 12 (4), e0174216. o. DOI:10.1371/journal.pone.0174216. ISSN 1932-6203. PMID 28422966. PMC 5396879. 
  8. (1991) „The Ecological Structure of the 'Mammoth Fauna' in Eurasia.”. Annales Zoologici Fennici 28(3/4) (3/4), 253–259. o. JSTOR 23735450. 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az European wild ass című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.