Ezüsttorkú szajkó
Ezüsttorkú szajkó | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Cyanolyca argentigula (Lawrence, 1875) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ezüsttorkú szajkó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüsttorkú szajkó témájú kategóriát. |
Az ezüsttorkú szajkó (Cyanolyca argentigula) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt George Newbold Lawrence amerikai üzletember és amatőr ornitológus írta le 1875-ben, a Cyanocitta nembe Cyanocitta argentigula néven.[3]
Alfajai
- Cyanolyca argentigula albior Pitelka, 1951
- Cyanolyca argentigula argentigula (Lawrence, 1875)[2]
Előfordulása
Costa Rica és Panama területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 27 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 20000-49999 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
- ↑ 2,0 2,1 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. november 29.)