Földi Pál

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Földi Pál
Született1938április 8. (87 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása

Földi Pál (Budapest, 1938. április 8. –) honvéd ezredes, hagyományőrző. Hadtörténeti írói tevékenységét a hadtörténész szakma dilettánsnak tartja.[1]

Élete

Édesapja, Földi Ede lovas szakember volt. Édesanyja révén arisztokrata család sarja, a családban több főispán, pap és katonatiszt is volt.[forrás?] A budapesti Madách Gimnázium tanulója volt, 1956-ban érettségizett. 1963-ban avatták tisztté a Magyar Néphadseregben, a légierőnél és a vezérkarban szolgált. Előbb a „Turf Magazin” főszerkesztője, később, 2000-től, hadtörténeti szerző. Az „Anno” kiadó gondozásában száznál is több könyve jelent meg. A hagyományőrző császári és királyi 32-es Esterházy sorgyalogezred tábornoka volt 2008-as visszavonulásáig. Tiszteletbeli gárdaőrnagya a Kantetmirovkai Gárda Páncéloshadosztálynak.[forrás?] 2011. május 21-én írói munkásságáért I. osztályú érdemkeresztet kapott. 2021. március 15. állami ünnepünk alkalmából "a hadtörténeti és katonai hagyományőrzés terén kiemelkedő életpályája elismeréseként" a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta számára Magyarország Köztársasági Elnöke. Kétgyermekes családapa, feleségével, Lantos Vilmával 1961-ben házasodtak össze.

Kritikai megjegyzések

Földi Pál műveit a szakmai közönség rendszeresen és erőteljesen kritizálja. Ennek tipikus példája Szakály Sándor 2008-ban, az Élet és Irodalomban megjelent írása.[1] Korábban jelent már meg róla negatív kritika a Magyar Narancsban is. Mészáros Márton magyar újságíró készített vele 2010-ben egy sokak által vitatott mélyinterjút. Földi Pál blogja Földi Pál művei népszerűek a fiatal korosztályok körében is, 2008-ban Arany Medál díjat kapott az év írója kategóriában a közönség szavazatai alapján. 2013-tól a Huszár Kiadó adja ki könyveit.[2] Munkái a Wikipédiában nem számítanak megbízható forrásnak.

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Szakály
  2. Földi Pál történelmi könyvsorozatot adott ki. (Hozzáférés: 2013. október 1.)

Források