FŐTÁV Zrt.
| Budapesti Közművek FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió | |
 | |
| Budapest, Kalotaszeg utca | |
| Típus | Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
| Alapítva | 1994. június 1. |
| Megszűnt | 2021. szeptember 1. |
| Székhely | 1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31. |
| Vezetők | Mártha Imre (2020-)[1] |
| Alapító | Fővárosi Önkormányzat |
| Iparág | távhőszolgáltatás |
| Szolgáltatások | távfűtés, hőszolgáltatás |
| Árbevétel | 58 milliárd forint[2] (2015) |
| Alkalmazottak száma | 633 fő[3] (2018) |
| Leányvállalatai | DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
 Budapesti Közművek FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 27′ 30″, k. h. 19° 02′ 42″47.458333°N 19.045000°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 30″, k. h. 19° 02′ 42″47.458333°N 19.045000°E | |
| A Budapesti Közművek FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Közművek FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió témájú médiaállományokat. | |
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐTÁV Távhőszolgáltatási Divízió (2021. szeptember 1. előtt: FŐTÁV Nonprofit Zrt., korábbi nevén: Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság, előtte: Fővárosi Távfűtő Művek) a Budapesti Közművek távhőszolgáltatásért felelős alegysége, korábban fővárosi tulajdonú vállalatként működött. A FŐTÁV mozaikszó még a jogelőd Fővárosi Távfűtő Művek rövidített megnevezése volt, amelyet megtartott. Tevékenysége Budapest közigazgatási határain belülre terjed ki.
Története
A céget 1960. április 20-án jegyezték be Fővárosi Távfűtő Művek néven; rövidített neve a FŐTÁV lett. Életre hívásának oka a fővárosban akkoriban induló nagyszabású lakótelep építések voltak. A többnyire panelházakból épült városrészek otthonait szinte kivétel nélkül távfűtésesre tervezték. A cég 1992-ben felvette a Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Távfűtő Művek hivatalos megnevezést, mígnem 1994. június elsejével be nem olvadt a Fővárosi Önkormányzat által alapított és kizárólagosan tulajdonolt Budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaságba. Rövidített megnevezése megmaradt. 2005-ben neve a törvények értelmében kiegészült a Zrt. rövidítéssel, ami végül 2006. február 10-ével hivatalosan is FŐTÁV Zrt. lett. A vállalat jegyzett alaptőkéje 28 milliárd 359 millió 900 ezer forint volt, amit 283 599 db 100 000,- Ft névértékű névre szóló részvény testesített meg. A részvénytársaságot egy hattagú Felügyelőbizottság ellenőrizte. Alaptevékenységük és elsődleges feladatuk a részben a saját, részben vásárolt energiából előállított hőtermelés és hőszolgáltatás volt. A Zrt. szervezeti felépítésében Budapestet három régióra bontotta (Észak-, Dél- és Kelet-Budapest), melyekben összesen 13 állandóan üzemelő és egy, csak télen, illetve rendkívüli helyzetben bekapcsolt fűtőművel rendelkezett. Mivel ennyi erőmű nem elég, a hiányzó hőmennyiséget más erőművektől, illetve egyéb hőszolgáltatóktól volt kénytelen beszerezni. Fogyasztóinak száma 2009-ben mintegy 240 ezer természetes személy,[3] valamint több, mint hat és fél ezer egyéb jogi személy[3] (cég) volt. A régiók számát később kettőre (Észak és Dél) csökkentette. 2022 januárjában a honlapja szerint az észak-budapesti régióban mintegy 134 400, míg a dél-budapesti régióban 103 855 lakást, azaz összesen 238 255 otthont lát el távhővel.[4] 2021. szeptember 1-jén a német mintára az összes többi közszolgáltatást végző budapesti önkormányzati tulajdonú céggel (FŐTÁV Nonprofit Zrt., FKF Nonprofit Zrt., FŐKERT Nonprofit Zrt., BTI Nonprofit Zrt. és a FŐKÉTÜSZ Nonprofit Kft.) együtt egyetlen fővárosi tulajdonú nagyvállalatba olvadt Budapesti Közművek néven.
Jegyzetek
- ↑ http://www.fotav.hu/media/downloads/2020/01/07/vezetoi_lista-20200107.pdf
- ↑ Eredmények és árbevételek, fotav.hu
- ↑ 3,0 3,1 3,2 Gazdálkodási adatok, fotav.hu
- ↑ Történet Archiválva 2022. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Főtáv.hu (hozzáférés: 2022. január 6.)
Források
- Főtáv Zrt bemutatkozás
- Fővárosi Távfűtő Művek cégkivonata
További információk
- Holló Szilvia Andrea: A Főtáv ötven(öt) éve képekben; Városháza, Budapest, 2016