Fejér Lajos

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Fejér Lajos
SzületettWeisz Lajos[1]
1877. július 28.[2]
Máramarossziget[2]
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
HázastársaDeutsch Berta
(h. 1904–1945)
Foglalkozásaépítész
Halál okaAz adatok szerializációja sikertelen
SírhelyeKozma utcai izraelita temető[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér Lajos témájú médiaállományokat.

Fejér Lajos, születési és 1898-ig használt nevén Weisz Lajos[4][5] (Máramarossziget, 1877. július 28. – Budapest, 1945. február 11.)[6] zsidó származású magyar építész és építési vállalkozó.[7]

Élete

Weisz Jakab fakereskedő és Lövinger Linka fiaként született.[5] A budapesti műegyetemen szerzett 1899-ben[5] építészmérnöki diplomát. Eleinte Möller István műegyetemi tanár irodájában dolgozott, majd önállósította magát. 1906-ban[5] megalapította sógorával, Dános Lászlóval (1884–1935)[5] a Fejér és Dános céget, amely egyike lett Magyarország legnagyobb építési vállalatainak, és vidéken Debrecenben, Sopronban és Szalonikiben is létesített fiókvállalatokat. Emellett azonban 1919-ig Ritter Ignáccal (1873–1926) is dolgozott közösen.[5] A cég több budapesti köz- és magánépületet, számos vidéki törvényszéki palotát és gyárat épített. Fejér volt egyik megindítója a budapesti kislakás-építkezésnek, érdemei elismeréséül 1927-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. Megalapította és szerkesztette a Magyar Pályázatok című illusztrált építészeti folyóiratot. Több szakkönyv szerkesztésében vett részt, és több szakegyesület vezetőségi tagja volt. Az izraelita felekezeti életben is tevékenyen részt vett.[8] 1904. május 12-én Budapesten feleségül vette Deutsch Bertát.[7] A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték nyugalomra.[9]

Ismert épületei

Kazinczy utcai zsinagóga
Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár
Horthy Miklós Közkórház
Nagyvásártelep, csarnok
a Budapesti Sertésközvágóhíd Sertésvásárcsarnoka
Napraforgó utcai kísérleti lakótelep

Tervben maradt épületek

Kivitelező

  • 1912-1913: Kazinczy utcai zsinagóga és hitközségi székház, Budapest, Kazinczy u. (tervező: Löffler testvérek)[5]
  • Kultúrház, Budapest, Wesselényi u. (tervező: Tauszig Béla, Róth Zsigmond)[5]
  • Igazságügyi Palota, Kaposvár[5]
  • református templom, Kaposvár[5]
  • 1910 u.: Kereskedelmi és Iparkamara székháza, Debrecen (tervező: Spiegel-Engler)[5]
  • Siketnémák Tanintézete, Debrecen (tervező: Hajós-Villányi)[5]
  • Pénzügyi Palota, Debrecen (tervező: Bobula János)[5]
  • lakóház, Budapest, Horváth Mihály tér 6.[5]
  • lakóház, Budapest, Teleki tér 1-2.[5]
  • lakóház, Budapest, Falk Miksa u. 3. (tervező: Körmendy Sándor)[5]
  • nyaraló, Budapest, Gábor Áron u. 11. (tervező: Hámor István)[5]
  • lakóház, Budapest, Károly körút 3.[5]
  • lakóház, Budapest, Madách tér 3-4.[5]
  • lakóházak, Budapest, II. János Pál pápa tér[5]
  • Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár, Budapest, Soroksári út (tervező: Quittner Ervin, majd Györgyi Dénes)[5]
  • FTC Sporttribün, Budapest, Üllői út[5]
  • Kőbányai Állami Főgimnázium (ma: Kőbányai Szent László Gimnázium, tervező: Lechner Ödön, Vágó József)[5]
  • 1932: Horthy Miklós Közkórház (ma: Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza, tervező: Szabolcs Ferenc, Maróthy Kálmán és Rimanóczy Gyula)[5]
  • lakóház: Budapest, Őr utca 4. (Gerlóczy Gedeon-terv)[5]
  • lakóház, Budapest, Pozsonyi út 3. (Vida-Nay-Strausz-terv)[5]
  • lakóház, Budapest, Horánszky utca 1. (Tauszig-Róth-terv)[5]
  • lakóház, Budapest, Bajza utca 8. (Fischer József-terv)[5]
  • 1927-1928: Magyar Agrár és Járadékbank Rt. bérháza, Budapest, Thököly út 26. (tervezte: Münnich Aladár)[5]
  • 1930-1932: a Budapesti Sertésközvágóhíd Sertésvásárcsarnoka, Budapest, Gubacsi út (tervezte: Münnich Aladár)[5]
  • 1930-1932: Nagyvásártelep, Budapest, Hídépítő u. (tervezte: Münnich Aladár)[5]
  • 1938-1939: Helvétia-házak, Budapest, Király u. (tervezte: Münnich Aladár, Hámor István és Martsekényi Imre)[5]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Kárpát u. 13-15-ben (tervező: Baumhorn Lipót, Horváth Antal-Schwartz Jenő, Wachtel Elemér)[5]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Üteg u. 16-20. (tervező: Quittner Ervin)[5]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Pongrác út 17. (tervező: Kappéter Géza)[5]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Kolozsvári út 39-43. (tervező: Györgyi Dénes és Padányi Gulyás Jenő)[5]
  • kislakásos bérházak, Budapest, Bocskai út 43-45. (tervező: Münnich Aladár)[5]
  • OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) lakások, Budapest, Albertfalva (tervező: Barát Béla és Novák Ede)[5]
  • kislakásos bérházak, Debrecen, Hajnal u. (tervező: Borsos József)[5]
  • kislakásos bérházak, Debrecen, Kolozsi u. (tervező: Borsos József)[5]
  • kislakásos bérházak, Debrecen, Szoboszlai u. (tervező: Borsos József)[5]

Szintén az OTI megrendelésére felújították a Váci utcában a Corso mozit, a mai Pesti Színház elődjét. Ők voltak a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep kivitelezői is.[5] Tisztviselő- és munkásházak sorát emelték Peremartonban, Sajószentpéteren, Sajókazincon, Sajókazán, Tokodon, Úrkúton és Fűzfőn.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ https://epiteszforum.hu/dinasztiak-fejer-es-danos--sogorok-a-nagy-magyar-epitok-
  2. ↑ 2,0 2,1 https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/11389.htm
  3. ↑ http://napraforgoutca.hu/kivitelezok-fejer-es-danos/
  4. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 109444/1898. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 887. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 177. oldal 12. sor
  5. ↑ 5,00 5,01 5,02 5,03 5,04 5,05 5,06 5,07 5,08 5,09 5,10 5,11 5,12 5,13 5,14 5,15 5,16 5,17 5,18 5,19 5,20 5,21 5,22 5,23 5,24 5,25 5,26 5,27 5,28 5,29 5,30 5,31 5,32 5,33 5,34 5,35 5,36 5,37 5,38 5,39 5,40 5,41 5,42 5,43 5,44 5,45 5,46 5,47 5,48 5,49 5,50 5,51 5,52 Gottdank, i. m.
  6. ↑ Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv 1831/1945.
  7. ↑ 7,0 7,1 Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 184/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. január 19.)
  8. ↑ 8,0 8,1 Magyar zsidó lexikoni, i. h.
  9. ↑ napraforgoutca.hu

Források

Egyéb irodalom

  • Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879–1929. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve, Vállalkozók Lapja, Budapest, 1929
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Fejér_Lajos&oldid=877381”