Feketeszélű virágcincér

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Feketeszélű virágcincér
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Alcsalád: Lepturinae
Nem: Anastrangalia
Tudományos név
Anastrangalia dubia
(Scopoli, 1763)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketeszélű virágcincér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszélű virágcincér témájú médiaállományokat és Feketeszélű virágcincér témájú kategóriát.

A feketeszélű virágcincér (Anastrangalia dubia) a cincérfélék családjába tartozó, Európában honos, fenyőfákon élő bogárfaj.

Megjelenése

A feketeszélű virágcincér hímjének testhossza 8,5-14 mm, a nőstény 10-16,5 mm-es. Alakja viszonylag karcsú, a szárnyfedők oldalvonalai kissé ívesek, vállai kiugróak, lekerekítettek. Alapszíne fekete, a hím szárnyfedői fénylő sárgásbarnák, széles fekete oldal- és csúcsszegéllyel; a varratuk is fekete. A nőstény szárnyfedői fénytelen téglavörösek, a fekete oldalszegély keskeny: a vállnál a legszélesebb, és hátrafelé fokozatosan keskenyedik; a csúcsszegély keskeny; a varrat mentén nagy, elmosódott folt látható, amely olykor a varratnál osztott. A folt lehet egészen halvány vagy hiányozhat; egy másik színváltozatnál az egész bogár fekete. A szemek mögötti halánték hosszú, alig keskenyedő, a nyaknál hirtelen befűződik és ettől hátul az oldalszöglete élesebben vagy tompán kiálló.

Elterjedése és életmódja

Európában honos Északkelet-Spanyolországtól a Kaukázusig, főleg a hegyvidékek lakója. A Brit-szigetekről és Skandináviából hiányzik. Magyarországon ritka, Kőszeg és Sopron környékéről ismert, de a Kárpátokban gyakori faj. Lárvája különféle fenyők (luc, erdeifenyő, jegenyefenyő) elhalt törzsében (kidőlt, kéregvesztett, nedvesen korhadó fák, vagy a még álló, kiszáradt fenyők alsó részeiben) él. Néha még elő, beteg fák elhalt részeiben is megtalálható. Életciklusa két évig tart. A faanyagban - nem messze a felszíntől - bábozódik. Az imágó májustól augusztusig rajzik. Nappal aktív, többnyire virágokon (főleg ernyősvirágzatúakon) tartózkodik. Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó szócikkek

Források