Fenyőkosztolány
| Fenyőkosztolány (Jedľové Kostoľany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Aranyosmaróti | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1075 | ||
| Polgármester | Dušan Kazimír | ||
| Irányítószám | 951 96 | ||
| Körzethívószám | 037 | ||
| Forgalmi rendszám | ZM | ||
| Népesség | |||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 394 m | ||
| Terület | 27,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 30′48.466667°N 18.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 18° 30′48.466667°N 18.500000°E | |||
| Fenyőkosztolány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőkosztolány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fenyőkosztolány, (szlovákul Jedľové Kostoľany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Fekvése
Aranyosmaróttól 14 km-re északkeletre, a Zsitva völgyében fekszik.
Története
1075-ben említik először, 1387-ben Fenyeukoztolyan alakban említi oklevél, 1388-tól a hrussói váruradalom része volt. A falu 13 kis településből áll. Templomát az 1332. évi pápai tizedjegyzék már említi. 1424-ben vámszedőhely volt. 1536-ban sörfőzde működött a faluban. 1537-ben Thurzó Sándor birtoka lett, határában aranyat bányásztak, ezen kívül favágással foglalkoztak. 1601-ben 26 ház állt a településen. Lakói a 17. század elején evangélikusok lettek, katolikus egyházát 1710-ben alapították újra. 1720-ban 19 adózója volt. A 18. században üveghuta működött itt. A 19. században a Keglevich család volt a kegyura. 1828-ban 107 házában 691 lakos élt. A szénbányászat 1859-ben indult meg. Vályi András szerint "Fenyő Kosztolán. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, fekszik Nyitra Vármegyének széle felé, határja hegyes, és soványas."[1] Fényes Elek szerint "Kosztolány (Fenyő-), Bars m. tót falu, K.-Tapolcsányhoz északra 2 mfd. Lakja (az irtásokat is ide számlálván) 871 kath. lak. Kath. paroch. templom. Erdeje roppant; legelője elég; de földjei soványak; üveghutája van. F. u. gr. Keglevics. Ut. p. Verebély."[2] A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 1008 lakosából 963 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 999 lakosából 967 szlovák és 7 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 1127 lakosából 1102 szlovák és 14 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 1186 lakosából 1131 szlovák és 44 magyar anyanyelvű volt. 1921-ben 1534 lakosából 1459 csehszlovák és 44 magyar volt. 1930-ban 1490 lakosából 1487 csehszlovák és 2 magyar volt. 1991-ben 1142 lakosából 1109 szlovák és 1 magyar volt. 2001-ben 1029 lakosából 1005 szlovák és 1 magyar volt. 2011-ben 941 lakosából 901 szlovák és 1 magyar.
Nevezetességei
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332 előtt épült, 1796-ban átépítették.
- 15. századi őrtorony romjai.
- A község központjában áll Nepomuki Szent János 1832-ben emelt szobra.
- Festői környezete vonzza a turistákat és a téli sportok kedvelőit.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 144-145.
- Községinfó
- Fenyőkosztolány Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- E-obce.sk Archiválva 2013. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
Az Aranyosmaróti járás települései | ||
|---|---|---|
Aranyosmarót (Zlaté Moravce) | ||
|  | |
