Feröeriek sagája

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A Feröeriek sagája (óészaki nyelven Faereyinga saga, feröeriül Føroyinga søga) a 13. század elején keletkezett, ismeretlen szerző által készített izlandi prózai mű.

Keletkezése

A saga 1200 és 1210 között keletkezett Izlandon,[1] és valószínűleg Snorri Sturluson egy tanítványa fogalmazta. Ma ismert formáját 1832-ben állították össze az izlandi forrásokból.[1] Az első kiadás ugyanebben az évben jelent meg, Carl Christian Rafn dán kutató gondozásában. Ebben a kiadásban egy Johan Henrik Schrøter feröeri lelkész által lefordított szövegváltozat szerepel.

Jellemzői

A sagaműfaj régibb, eredetibb csoportjába tartozik, az egyéni karakterek és sorsok ábrázolása még a történelmi és politikai események részletes kifejtésébe ágyazódik a műben. Ezen a pontján érintkezik a király-saga műfajával, 14. század végi másolásakor kisebb meseszerű részleteket is illesztettek hozzá.

Tartalma

A Feröeriek sagája Feröer történelmének legősibb forrása és a viking idők legfontosabb írásos forrása a szigeteken. A feröeri honfoglalástól (9. század) a szigetek lakóinak keresztény hitre téréséig és függetlenségük elvesztéséig (11. század) tartó időszak eseményeiről és történelmi változásairól szól. A mű a következő szavakkal kezdődik: Grímur Kamban volt az első, aki Feröeren letelepedett.
Ez Széphajú Harald idejében történt,
Amikor sokan menekültek uralomvágya elől.”[2] Elfogadott, hogy Grímur tényleg létezett, és a 9. században Norvégiából Feröerre ment és ott Funningurban letelepedett, így megnyitva az északiak honfoglalását a szigetcsoporton. Ez valójában még Széphajú Harald előtt, 825 körül történt;[3] a saga nyilvánvalóan keveri a honfoglalás ezen első hullámát a 885-890 körüli másodikkal, amit valóban a Széphajú Harald előli menekülés váltott ki.

Sigmundur Brestisson emlékműve Sandvíkban (Hans Pauli Olsen)

A kivándorlók szabad köztársaságot hoztak létre Feröeren, amely saját tinggel rendelkezett a fővárosban, Tórshavnban. Ennek helye, a Tinganes ma is kormányzati székhely. A Feröeriek sagája ezen kívül számos történelmi eseményt tartalmaz, mindenekelőtt Sigmundur Brestisson történetét, aki Tróndur í Gøtu ellenállásával szemben keresztény hitre térítette a feröerieket 1000 körül. Mivel a sagát szerzetesek jegyezték fel, nyilván nem pártatlan: Sigmundot (a keresztényt) jónak, Tróndurt (a pogányt) rossznak állítja be. Ezen kívül vannak a sagának olyan részei, amelyek nyilvánvalóan inkább költészetnek számítanak, mint történetírásnak, de ezzel együtt is valóban az első feröeriek története, és mint ilyen, a kor legfontosabb írott forrása Feröerről.

Kronológia

A saga fontosabb eseményeinek kronológiája C.C. Rafn, valamint zárójelben G.V.C. Young szerint.

Turið Torkilsdóttir (Sigmundur későbbi felesége) megszületik
Ravnur Hólmgarðsfari norvég rabszolgakereskedő magával viszi Tórit és Sigmundurt Norvégiába

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Søguslóðir – Destination Viking Sagalands – Sandoy, Skúvoy & Stóra Dímun (angol nyelven) (PDF) pp. 10. visit-faroeislands.com / Faroe Islands Tourist Board. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 11.)
  2. Feröeri nyelven: Grímur Kamban var fyrsti maður ið búsettist í Føroyum.
    Hetta var á døgum Haralds Hárfagra,
    tá stór mannfjøld flýddi undan harðræði hansara.
  3. Young, G.V.C.. From the Vikings to the Reformation – A Chronicle of the Faroe Islands up to 1538 (angol nyelven). Man-sziget: Shearwater Press Limited, 1-4. o. (1979). ISBN 0-904980-20-0. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 31. 

Források

  • Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 16. o.  

További információk

Kapcsolódó szócikkek