Foggyökér
A fogászatban gyökérnek (radix dentis) nevezzük a fog fogmederben ülő részét. A gyökér a gyökérhártyarostokkal rögzül az alveolus csonthoz. A gyökér nagy részét dentin alkotja, melyet kívülről cement fed. Belül egy üreg, a fogbél található. Embernél a metszők és a szemfogak egygyökerűek. A kisőrlőknek lehet egy, kettő esetenként három gyökerük. Míg az alsó őrlőknek kettő, a felső őrlőknek három gyökerük van. A tejfogaknál is hasonló az eloszlás. A gyökerek kúp alakúak: a korona felől fokozatosan vékonyodnak és a gyökércsúcsban (apex) végződnek. A gyökércsúcsnál nyílik a gyökércsatorna. Ezen a nyíláson át kerülnek a fogba az erek és idegek. Azoknál az állatoknál, melyeknél a fog az egész élet során nő, a gyökércsúcsnál fogzacskó helyezkedik el. Ez folyamatosan termeli a fogszöveteket. Gyökérkezelés során fontos tudni, hogy az illető fogban hány gyökércsatorna található és milyen lefutásúak. Ha nem kezeljük az összes csatornát, a gyulladás nem szűnik meg. Ugyancsak fontos a gyökércsúcs helyzetének az ismerete, a túltömés vagy a túl rövid tömés készítésének az elkerülésére. A felső fogíven a frontfogak, a két- illetve háromgyökerű kisőrlők és a nagyőrlők diszto-bukkális illetve palatinális gyökereiben egy gyökércsatornát találunk. Az összes többi foggyökérben találhatunk második gyökércsatornát.
Források
- szerk.: Dr. Fazekas Árpád: Megtartó fogászat és endodoncia. Budapest: Semmelweis Kiadó. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9656-12 (2006)
- Elmar Hellwig, Joachim Klimek, Thomas Attin. Einführung in die Zahnerhaltung, 4. kiadás, München: Elsevier (2007). ISBN 978-3-437-05580-5
- szerk.: Dr. Gera István: Parodontológia. Budapest: Semmelweis Kiadó (2005). ISBN 963-9214-51-5