Franciszek Jan Smolka

Franciszek Jan Smolka
Született	Kalus
Elhunyt
Állampolgársága	lengyel Ciszlajtánia
Gyermekei	Stanisław Smolka
Foglalkozása	jogász politikus
Tisztsége	osztrák birodalmi gyűlés tagja Member of the Diet of Galicia and Lodomeria (1861–1899) az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja (1861–1865) az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja (1870–1873) az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja (1873–1877) az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja (1879–1893) az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1893. április 1. – )
Iskolái	Lvivi Egyetem Jogi Kara
Sírhelye
Franciszek Jan Smolka aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Franciszek Jan Smolka témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Franciszek Jan Smolka, németül: Franz Schmolke (Kałusz (Galícia), 1810. november 5. – Lemberg, 1899. november 5.) osztrák-lengyel politikus. Stanisław Smolka apja.

Pályafutása

Lembergben jogot végzett és 1840-ben ügyvédi diplomát szerzett. Ugyanebben az évben élénk részt vett az alkotmányos és nemzeti mozgalmakban, amiért a bécsi kormány halálra ítélte. De a császár megkegyelmezett életének és csupán az ügyvédi gyakorlattól tiltotta őt el. 1848-ban a birodalmi gyűlésbe választották, hogy mint a szabadelvű eszmék lelkes előharcosa nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett és hazánk iránt is igaz rokonszenvet tanúsított. Midőn az udvar Kremsierbe tette át a gyűlést, Smolka lett annak elnöke és a feloszlatás napján is ő ült az elnöki széken. Az abszolutizmus éveiben ügyvédi praxist folytatott. 1861-ben a galiciai tartománygyűlésbe és a birodalmi gyűlésbe választották, ahol a federalizmus előharcosaként szerepelt. 1863-67-ben a lengyel képviselőkkel együtt távol maradt a birodalmi gyűléstől, de 1867-ben újra belépett a Reichsratba és pártjával mind jobban fokozódó befolyásra emelkedett. Miniszteri tárcát ugyan sohasem vállalt, de múltjánál fogva és mint a lengyel képviselők vezére minden kormány alatt döntő szerepet játszott. 1881-ben a birodalmi gyűlés elnökévé választotta, mely állásban egészben véve részrehajlatlanul és tapintatosan vezette a ház üléseit. Agg kora és süketsége miatt 1893 márciusában állásáról lemondott, ezután a császár az urakházának tagjává kinevezte, de az agg pártvezér teljesen visszavonult szűkebb hazájába a magányba.

Források

• Smolka. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X