Frans G. Bengtsson

Frans G. Bengtsson
Született	Frans Gunnar Bengtsson Tåssjö parish
Elhunyt	Ribbingsfors
Állampolgársága	Svédország
Foglalkozása	fordító költő sakkozó esszéíró író életrajzíró
Iskolái	Lundi Egyetem
Kitüntetései	Samfundet De Nio's Grand Prize (1945)
Sírhelye	Lyrestads church
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	elbeszélő költemény
Fontosabb művei	Rőde Orm
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Frans G. Bengtsson témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Frans Gunnar Bengtsson (Tossjö, Ängelholm, Skåne, Svédország, 1894. október 4. – Ribbingsfors, Västergötland, Svédország, 1954. december 19.) svéd esszéista, költő, műfordító, regény- és életrajzíró, sakkozó.

Élete

Irodalmi munkássága

A Lundi Egyetemen 1920-ban bölcsész-diplomát kapott, majd 1930-ban ugyanitt bölcsészdoktori címet szerzett. Kezdetben verseket írt, első verseskötete 1923-ban jelent meg Tärningkast (Kockavetés) címmel. 1929-ben kiadta első történelmi esszé-kötetét, Írók és harcosok (Litteratörer och Militärer) címmel. Irodalmárok, katonák, kalandorok életművét dolgozta fel, egy-egy fejezetet írt Voltaire-ről, François Villonról, Walter Scottról, Joseph Conradról és Stonewall Jackson amerikai tábornokról. Az esszégyűjteményt rövidített változatát 1950-ben Nagy-Britanniában angol nyelven is kiadták (A Walk to an Ant Hill and Other Essays). 1932-ben adta ki XII. Károly svéd királyról írt életrajzát (Karl XII:s levnad), amelyet legjelentősebb művének tartanak. Megírásához sok korabeli dokumentumot dolgozott fel, gazdagon idézett a király körül szolgálatot teljesítő főtisztek és egyszerű katonák eredeti naplóiból, és a király életét kutató történészek és irodalmárok publikációiból is. Munkájában Bengtsson igen erősen támaszkodott Voltaire XII. Károlyról írt életrajzára, melyet az író-filozófus 1731-ben publikált, alig 13 évvel a nagy katonakirály halála (1718) után. 1939-ben feleségül vette Gerda Finemant, egy közös fiuk született, Joachim. 1941–45 között írta legnépszerűbb regényét, a Rőde Ormot, amely eredetileg két kötetben jelent meg. A regény Svédország után Németországban jelent meg, majd egész Európában sikerkönyv lett. Számos nyelvre lefordították, magyar változata 1957-ben egy kötetben jelent meg azonos címmel. (Újabb magyar kiadások „Vikingek” címen is megjelentek). Az i. sz. 1000 körül játszódó történet főhőse, Orm egy skånei viking gazdálkodó, harcos és kalóz. A regény 1. kötetében Orm néhány társával együtt, egy kalózportya során az andalúziai mórok fogságába esik, rabszolgából az emír testőrségének tagjává emelkedik. Fordulatos kalandok és kemény harcok után, a korabeli Nyugat-Európa nagyrészét bejárva, világlátott, gazdag emberként keveredik haza. A második kötetben Orm és társai bizánci szolgálatban, a varég (varjág) testőrség tagjaiként hasonlóan veszélyes vállalkozásokban vesznek részt Európa keleti vidékein.

Sakkozói pályája

Írói munkássága mellett kiváló sakkozóként is működött. A kor egyik legerősebb svéd sakkjátékosai között tartották nyilván, a Skånei Sakkszövetség csapatának legjobb játékosai közé tartozott, a versenyeken az első táblákon játszott. Ha világossal játszott, leggyakrabban e2–e4 lépéssel nyitott, az ilyen partikat „igazi sakknak” nevezte.

Emlékezete

1994-ben, születésének 100. évfordulóján a Svéd Királyi Posta emlékbélyeget adott ki Bengtsson arcképével.

Főbb művei

Svéd nyelven

• Tärningkast, költemények, Stockholm, Bonnier kiadó, 1923.
• Legenden om Babel, költemények, Stockholm, Bonnier kiadó, 1925.
• Litteratörer och militärer, történelmi esszék, Stockholm, Bonnier kiadó, 1929.
• Silversköldarna och andra essayer, Stockholm, Bonnier kiadó, 1931.
• De långhåriga merovingerna och andra essayer, Stockholm, Bonnier kiadó, 1933.
• Karl XII:s levnad. (2 kötetben), Stockholm, Norstedt kiadó, 1935-1936.
  • 1. kötet: Till uttåget ur Sachsen, 1935.
  • 2. kötet: Från Altranstädt till Fredrikshall, 1936.
• Sällskap för en eremit, esszék, Stockholm, Bonnier kiadó, 1938.
• Röde Orm: sjöfarare i västerled: en berättelse från okristen tid, Stockholm: Norstedt kiadó, 1941.
• Röde Orm: hemma och i österled, Stockholm: Norstedt kiadó, 1945.
• För nöjes skull, esszék, Stockholm: Norstedt kiadó, 1947.
• Den lustgård som jag minns, Stockholm: Norstedt kiadó, 1955.
• Samlade skrifter (Összegyűjtött írásai, 10 kötetben), 1950–55.

Magyar nyelven

• Frans G. Bengtsson. Rőde Orm. Történelmi regény., (Zrínyi Nyomda, 502-5802/1, borítóterv Csergezán Pál, 230 old. 7000 példány), első kiadás, ford.: Kreutzer Sándor:, Budapest: Zrínyi Honvéd Kiadó (1957) 
• Frans G. Bengtsson. Vikingek I-II. (Rőde Orm), (Intreprinderea Poligrafica , borítóterv Gyárfás Gábor, 266+278 oldal) ford.: Kreutzer Sándor:, Kolozsvár: Dacia Könyvkiadó (1973) 

Filmváltozat

• A vikingek kincse (The Long Ships), 1964-es angol–jugoszláv kalandfilm Bengtsson Rőde Orm c. regényéből, rendezte Jack Cardiff, főszereplők Richard Widmark (Rolfe), Sidney Poitier (Al-Manszúr), Russ Tamblyn (Orm) és Rosanna Schiaffino (Aminah).

Források

• Petri Liukkonen: Books and Writers. Frans G(unnar) Bengtsson (1894-1954) (angol nyelven). authorscalendar.info. (Hozzáférés: 2023. január 3.)

További információk

• 119186691 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában
• Bengtsson, Frans G. Gesamter Bestand (német nyelven). Német Nemzeti Könyvtár (Deutsche Nationalbibliothek, DNB). (Hozzáférés: 2022. december 31.)