Fresnel-zóna

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Fresnel-zónának nevezzük az adó- és a vevőantenna között azt a térrészt, amely ténylegesen részt vesz a két pont közötti energiatovábbításban. Az elsődleges Fresnel-zóna a leglényegesebb, mivel ebben a tartományban történik az energiatovábbítás 75%-a. Stabil pont-pont összeköttetések esetén elsődleges szempont, hogy ebben a zónában ne legyen semmi, ami árnyékoló hatást fejt ki a rádióhullámokra.

A Fresnel-zóna mérete[1]

A Fresnel-zóna maximális sugarát az AB vonal felénél határozhatjuk meg. AN1+N1B=l1+l2+λ2 Belátható, hogy ha a Fresnel-zóna határvonalának bármely pontján olyan reflektáló pont van, ami AB pont között fejt ki reflekáló hatást, akkor ez a reflektált jel ellentétes fázissal jut el egyik pontról a másikra, így gyengíti az átvitt jel térerősségét. Az AN1N0 és a BN0N1 háromszögekből adódóan: AN1=l12+rFr2=l1+rFr22l1 BN1=l22+rFr2=l2+rFr22l2 b2(1l1+1l2)=λ2 Eből következően az elsődleges Fresnel-zóna maximális sugara: rFr=l1l2λl1+l2 Továbbá kiszámíthanjuk az n-edik zóna sugarát: rFrn=l1l2λnl1+l2 A Fresnel-zóna formája egy olyan forgásellipszoid, amelynek fókuszai A és B pontokban vannak.

Jegyzetek

  1. M.P. Doluhanov. Rádióhullámok terjedése (1978)