Fridli Rezső
| Fridli Rezső | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | igazgató (1925–) |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (kémia) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv22-10-21) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fridli Rezső témájú médiaállományokat. | |
Fridli Rezső (Farád, 1885. június 7.[1] – Budapest, 1947. szeptember 2.)[2] okleveles gyógyszerész, vegyész, bölcsészdoktor, egyetemi magántanár, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet igazgatója.
Élete
Apja Fridli Lajos csizmadiamester, anyja Hermann Terézia. Középiskolai tanulmányait a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte (1896–1903).[3] A Budapesti Tudományegyetemen 1905-ben vegyészi oklevelet szerzett. 1907-től a Than Károly – s a professzor halála után (1908) a Winkler Lajos – által vezetett I. sz. Kémiai Intézet ösztöndíjas vegyésznövendéke volt. 1911-ben bölcsészdoktorrá avatták. Az első világháborúban előbb frontszolgálatot teljesített, majd a Fémközponthoz került, ahol vegyi elemzéseket végzett. Leszerelése után visszatért az I. sz. Kémiai Intézethez, ahol 1925-ig dolgozott. Ez idő alatt a középiskolai tanári, valamint a gyógyszerészi oklevelet (1922) is elnyerte. Elsők között lépett be az 1924-ben megalakult Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságba. 1925-tól az Országos Bírósági Vegyészeti Intézetet vezette. 1939-ben a Toxikus vegyületek meghatározása bűnügyi esetekben című tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálták.[4] Ugyanebben az évben megkapta az országos bírósági fővegyészi címet.[5] Tagja volt a Törvényszéki Orvosi Vizsgálóbizottságnak. Széleskörű szakirodalmi működést fejtett ki, munkássága főleg a toxikológia körében mozgott. Többször részesült legfelsőbb dicsérő elismerésben. Számos tudományos társaság tagja volt. Halálát hasüregi rák okozta. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.
Családja
Felesége Marschall Vilma Friderika bárónő (1894. április 15. – ?), br. Marschall János és Krachet Ilona lánya volt, akivel 1912. február 3-án Rákospalotán kötött házasságot.[6] Lánya Fridli Mária Angyalka (1921–1960).[7]
Főbb művei
- A carbonylsulfid hődisszociációjáról. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest, 1911
- Thalliumacetát okozta halálos kimenetelű mérgezési eset ismertetése. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1928
- A törvényszéki kémia fontosabb vizsgáló módszereinek rövid ismertetése. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1930. 283
- Barnaszénkátrányolajok kreozottartalmának (savanyúolaj) meghatározásáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1934, 40)
- Barnaszénkátrányolajok savanyúolajtartalmának meghatározásáról. Raffay Bélával. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1935, 41)
- Az arzénről. Gyógyszerészeti Szemle, 1939. 531-587
- Dr. Felletár Emil emlékezete. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1943. 229
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a farádi római katolikus keresztelési akv. 22/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 1589/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
- ↑ (1928. június 3.) „Huszonötéves találkozó”. Az Est 19 (125). (Hozzáférés: 2025. január 7.)
- ↑ Gyógyszerészi Közlöny, 1939. április 22. (55. évfolyam, 16. szám)
- ↑ Igazságügyi Közlöny, 1939. július 31. (48. évfolyam, 7. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a rákospalotai polgári házassági akv. 19/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
- ↑ Fridli Mária halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 1048/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 7.)
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8
- Szmodits László. „Dr. Fridli Rezső (1885–1947)”. Gyógyszerészet 41, 507–508. o.
További információk
- Révai nagy lexikona VIII. kötet (Földpálya–Grec). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1913.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8