Friedrich Balthes
| Friedrich Balthes | |
| Született | 1882. június 20. Segesvár |
| Elhunyt | 1914. december (32 évesen) |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása | építész |
Friedrich Albert Balthes (Segesvár, 1882. június 20. – ?, 1914. december), egyes forrásokban Fritz Balthes erdélyi szász építész. Iskolákat, középületeket, lakóházakat, műemlékeket tervezett; várostervezőként és műemlékvédőként az épített örökség megőrzése és továbbfejlesztése mellett szállt síkra. Fiatalon, az első világháború elején érte a halál. Ismertebb munkái a barcaföldvári Diákemlékmű és a medgyesi Roth líceum épülete.
Életpályája
1900 és 1905 között Berlinben, Münchenben, és Karlsruhéban tanult, majd Németországban dolgozott. 1909-ben hazatért Erdélybe, és Segesváron megalapította építészeti irodáját. 1914-ig, a szerb fronton bekövetkezett eltűnéséig minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt lenyűgöző, de kis földrajzi területre korlátozódó munkát végzett.[1] Balthes munkáira jellemző a hely kiváló kihasználása, az expresszív, töredezett volumetriára való törekvés (szemben a legtöbb korabeli épület monolitikus tömbjével, melyen ugyanazok az építészeti elemek ismétlődtek), a fantázia, a megfelelő higiéniára való odafigyelés, az oktatási terek optimális megvilágítása és a diákok számára kellemes légkör biztosítása. Az alkalmazott építészeti nyelvezet a szecesszió elemeit ötvözi egy személyes, könnyen felismerhető beütéssel. Növény- és virágmotívumok dominálnak, amelyek előnyösen keverednek a geometrikus építészeti elemekkel, azonban az építészeti elemek széleskörű használata nem megy a funkcionalitás rovására.[1] Egyesek Balthest az erdélyi szecesszió egyik legtehetségesebb képviselőjének tartják,[2] azonban megjegyzendő, hogy Timo Hagen művészettörténész Balthes munkáit nem szecessziósként, hanem az ún. német reformépítészet példáiként írja le.[3] Tervben maradt munkái közé tartozott Neu-Tartlau lakótelepe, amelyet Brassó és Prázsmár közé képzelt el a szénbányászok számára, és a segesvári Teutsch Gimnázium átépítése. Nem csak új épületeket tervezett, hanem felújításokban, felmérésekben is részt vett, és előadásokat is tartott.[2][4]
Munkái
- Tiszti kaszinó, Morgonda (1909), jelenleg elhagyatva[1]
- Takarékpénztár, Medgyes (1910), jelenleg bank[2]
- Evangélikus líceum, Medgyes (1909–1912), jelenleg Stephan Ludwig Roth líceum[1]
- Arany Csillag szálló, Segesvár (1910–1912), jelenleg Hotel Steaua[2]
- Általános iskola, Brulya (1911–1912), jelenleg elhagyatva[1]
- Általános iskola, Gerdály (1912), jelenleg elhagyatva[1]
- Közösségi ház, Mártonhegy (1912), jelenleg elhagyatva[1]
- Diákemlékmű, Barcaföldvár (1912)[5]
- Lelkészlak, Netus (1912–1913), jelenleg lakóház[1]
- Közösségi ház, Lesses (1913–1914), jelenleg multifunkcionális tér[1]
- Általános iskola, Vessződ (1913–1914), jelenleg elhagyatva[1]
- Óvoda, Szentágota (1914), jelenleg La Prut vendéglő[1]
- Általános iskola, Kissink[2]
- Segesvári és medgyesi lakóházak[2]
Képek
-
A földvári Diákemlékmű -
A medgyesi líceum épülete -
Az egykori gerdályi szász iskola -
Az egykori netusi lelkészlak -
Neu-Tartlau terve
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
- ↑ 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 Vaida et al.: Fritz Balthes, un pionier al proiectării contextuale. Asociatia Monumentum. (Hozzáférés: 2023. november 16.)
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 2,5 Marián Gyöngyvér: Friedrich Balthes, egy segesvári építész a 20. század elején. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. november 16.)
- ↑ Foth Gyöngyvér: A németországi reformépítészet hatása Friedrich Balthes munkásságára. Academia.edu. (Hozzáférés: 2023. november 16.)
- ↑ Scheiner, Karl: Die Gartenstadt Neu-Tartlau in Siebenbürgen. Der Städtebau, XIV. évf. 2–3. sz. (1917) 13. o.
- ↑ Hagen, Timo: Das Studentendenkmal in Marienburg. In Kronstadt und das Burzenland. Szerk. Heigl et al. Brassó: Aldus. 2011. 139–179. o. ISBN 9789737822666
További információk
- Rudolf, Gerhild. Architekt Fritz Balthes 1882–1914 – Sein Denken und Schaffen als Beitrag zum siebenbürgischen Kulturerbe. Nagyszeben: Honterus (2021). ISBN 9786060080978