Friedrich Gustav Arvelius

Friedrich Gustav Arvelius
Született
Elhunyt
Álneve	Sembard
Állampolgársága	orosz
Házastársa	Katharina von Kursell
Gyermekei	Katharina Arvelius
Szülei	Augusta Johanna Arvelius Friedrich Immanuel Arvelius
Foglalkozása	író tanár teológus
Iskolái	Tallinn Cathedral School
Sablon Wikidata Segítség

Friedrich Gustav Arvelius (Reval, ma Tallinn, Észtország, 1753. február 16. - Reval, 1806. július 15.) balti német-észt író.

Élete

Apja Friedrich Immanuel Arvelius evangélikus lelkész, anyja Augusta Johanna Friesell volt. 16 éves koráig Viru-Nigulában tanult, 1769 és 1771 közt a revali székesegyházi iskola hallgatója volt. 1771 és 1775 között teológiát, filológiát és más tárgyakat tanult a Lipcsei Egyetemen, ezután visszatért Észtországba. Az észak-észtországi Virumaa-ban, Kalviban és Kiiklában volt tanár Friedrich von Rosen báró szolgálatában.1790-től a tallinni gimnáziumban a teológia professzora volt. Latin nyelvet, földrajzot és történelmet tanított, valamint többször betöltötte az iskola rektori posztját is. 1803-ban udvari tanácsossá nevezték ki. Két pedagógiai-felvilágosító munkát írt, e művek tették híressé: Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat (első kötet: 1782; második kötet: 1787) és a Ramma Josepi Hädda- ja Abbi-Ramat (1790). Az előbbi nagyrészt észt nyelvre fordított népszerű olvasmányokat tartalmazott, ezek egy része Friedrich Eberhard von Rochow (1734-1802) Der Kinderfreund (első kötet: 1776; második kötet: 1779) vett át, néhányat pedig saját maga írt. 1790-ben jelent meg az Arvelius által írt Ramma Josepi Ello, Öppetussed ja Könned című történet. Ramma Josep karakterében Arvelius egy értelmes, felvilágosult észtet mutat be moralizáló hangnemben, aki megpróbál megszabadulni a kor vidéki lakosságát jellemző általános iskolázatlanságtól. Az Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat második kötetében jelent meg Rudolph Zacharias Becker (1752-1822) Noth- und Hülfsbüchlein für Bauersleute című munkájának észt fordítása, amelyet Arvelius az észt szükségletekhez igazítva számos tanáccsal bővített. A didaktikus felfogású kötet a Tallinner Amateurtheaters (Tallinni Amatőrszínház) támogatásával tízezer példányban jelent meg részben ingyenesen terjesztették a szegények közt. Arvelius kezdettől fogva szorosan kötődött az észt amatőr színházhoz. Kiiklában töltött ideje alatt támogatta a helyi színházi előadásokat, és kapcsolatba került a Tallinni Amatőrszínház igazgatójával, August von Kotzebue-val. 1776-ban egy rövid, vázlatos munkát adott ki a színház történetéről és tevékenységéről Skizze einer Geschichte des Revalschen Liebhaber-Theater címen. Kotzebue számára feltehetőleg néhány észt nyelvű részt írt annak darabjaihoz. 1794-ben megpróbált egy észt nyelvű darabot színre vinni, de nem járt sikerrel. Testvére, Martin Heinrich Arvelius (1760-1799) szintén a színházban tevékenykedett. Friedrich Gustav Arvelius három drámát írt németül: Elisa (Riga, 1777), Lydia és a Der Neujahrstag (mindkettő: Lipcse, 1779). Észt nyelvű darabja, a Ramma Josepi Jubilei (1774) kiadatlan maradt. Munkássága alapján a Sturm und Drang követője volt. Német nyelven írt verseket, ezeket Sembard álnév alatt a Monatsschrift für Geist und Herz és a Ehstländischen poetischen Blumenlese folyóiratokban közölte. 1792-ben jelentette meg Über die Kultur der esthnischen Sprache című munkáját, amelyben az észt anyanyelvi használatát propagálta, s szorgalmazta az észt kulturális nyelvvé való továbbfejlesztését. 1787-ben adta ki a felvilágosodásról szóló munkáját Gedanken über unsere neuesten Aufklärer und Toleranz-Prediger címen.

Válogatott munkái

• Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat. Söbbra polest, meie maa-laste heaks, ja nendele röömsaks ajawiiteks koggutud ja kokko pandud, kes aeglaste öppiwad luggema. Tallinas trükkitud Lindworsse kirjadega, 1782
• Üks Kaunis Jutto- ja Öppetusse-Ramat. Söbbra polest, meie maa-laste heaks, ja nendele röömsaks ajawiiteks koggutud ja kokko pandud, kes aegsaste öppiwad luggema. Teine Jaggo. - Tallinas trükkitud Iwerseni ja Wehmeri kirjadega, 1787
• Ramma Josepi Hädda- ja Abbi-Ramat. Ehk maggusad ja tullusad juttud ja öppetused, kuida ma-rahwas woib röömsaste ellada, ausal wisil rikkaks sada, ja isse ennesele ja mu rahwale monnesugguses häddas ja wiletsusses abbi tehha. Trükkitud Iwerseni ja Wemeri kirjadega, 1790
• Über die Kultur der estnischen Sprache. Eine Einladungs-Schrift zur Feier des hohen Nahmens-Festes Ihro Käiserlichen Majestät Catharina Alexiewna Selbstherscherinn von ganz Russland. Reval am 23sten November 1792

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Gustav Arvelius című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Adatlapja a BBLD – Baltisches biografisches Lexikon digital oldalon
• Életrajza Digitale Textsammlung älterer Literatur Estlands oldalon
• Hasselblatt, Cornelius: Geschichte der estnischen Literatur. Berlin, New York 2006, 155. oldal
• Vinkel, Aarne: Friedrich Gustav Arvelius 18. sajandi kirjanikuna. Paar sammukest eesti kirjanduse ja rahvaluule uurimise teed. Uurimusi ja materjale I. Tallinn 1958
• Webermann, Otto Alexander: Fr. Gustav Arvelius als Sprachtheoretiker. megjelent: Congressus secundus internationalis fenno-ugristarum. Helsinki 23.–28. VIII. 1965. Pars I. Helsinki 1968
• Webermann, Otto Alexander: Studien zur volkstümlichen Aufklärung in Estland. Friedrich Gustav Arvelius (1753-1806). megjelent: Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Philologisch – Historische Klasse: Folge 3; Nr. 110. Bearbeitet und herausgegeben von Johann Dietrich von Pezold. Göttingen 1978
• Carola L. Gottzmann, Petra Hörner: Lexikon der deutschsprachigen Literatur des Baltikums und St. Petersburgs. De Gruyter, Berlin 2007, ISBN 978-3-11-019338-1, 154. oldal