Frigyes Ágost oldenburgi nagyherceg
| Frigyes Ágost | |
 | |
| Oldenburgi Nagyhercegség | |
| Uralkodási ideje | |
| 1900. június 13. – 1918. november 11. | |
| Elődje | II. Péter |
| Utódja | megszűnt a monarchia |
| Uralkodóház | Oldenburg-ház |
| Született | 1852. november 16.[1] Oldenburg |
| Elhunyt | 1931. február 24. (78 évesen)[1] Rastede |
| Nyughelye | nagyhercegi mauzóleum, Gertrudenfriedhof, Oldenburg |
| Édesapja | II. Péter oldenburgi nagyherceg |
| Édesanyja | Erzebet szász–altenburgi hercegnő |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frigyes Ágost témájú médiaállományokat. | |
Frigyes Ágost,[2] németül: Friedrich August von Oldenburg (Oldenburg, 1852. november 16. – Rastede, 1931. február 24.) oldenburgi nagyherceg, az Oldenburgi Nagyhercegség utolsó uralkodója volt 1900 és 1918 között.
Ifjúsága, gyermekei
Frigyes Ágost 1852. november 16-án született Oldenburgban, ő volt II. Péter (1827–1900) oldenburgi nagyherceg és Erzsébet szász-altenburgi hercegnő elsőszülött gyermeke. A nagyhercegi párnak még egy fia született, 1855. június 27-én: György Lajos (1855–1939) herceg. A fiúk nevelését 1861-től Otto von Parseval bajor katonatiszt végezte. Frigyes Ágost később a bonni, strasbourgi, illetve a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányokat. Részt vett az 1870-71-ben zajló porosz-francia háborúban. Képzése végén, 1874-75 folyamán tanulmányútra ment, mely során ellátogatott Kisázsiába, Konstantinápolyba, Palesztinába, valamint Egyiptomba. 1878. február 18-án feleségül vette Erzsébet Anna porosz hercegnőt, házasságból két gyermek származott:
- Zsófia Sarolta (1879–1864) Eitel Frigyes porosz herceghez ment feleségül.
- Margit (1881–1882)
Erzsébet Anna hercegnő 1895. augusztus 28-án, 38 évesen elhunyt. Frigyes Ágost az Oldenburgban ekkor felépített új palotáját néhai feleségéről nevezte el (Elisabeth-Anna-Palais) 1896. október 4-ikén Frigyes Ágost feleségül vette Erzsébet (1869–1955) mecklenburg-schwerini hercegnőt, II. Frigyes Ferenc mecklenburg-schwerini nagyherceg lányát. A házasságból hat gyermek született:
- Miklós (1897–1970) trónörökös, Ilona waldeck-prymonti hercegnőt vette feleségül.
- Frigyes Ágost (*/† 1900) Alexandrina ikertestvére.
- Alexandrina (*/† 1900) Frigyes Ágost ikertestvére.
- Ingeborg Alix (1901–1996) István schaumburg-lippei herceghez ment feleségül.
- Altburg Mária Matilda (1903–2001) Jósiás waldeck–prymonti herceghez ment feleségül.
Uralkodása
Édesapja, II. Péter nagyherceg 1900. június 13-án elhunyt, így ő lett Oldenburg új uralkodója. Frigyes Ágost érdeklődött a technikai újítások iránt, ugyanakkor politikai felfogását a konzervativizmus jellemezte, amellett támogatta II. Vilmos császárt és a német birodalmi törekvéseket. Fő érdeklődési köre a tengerészet volt, a német uralkodók közül ő volt az egyetlen, akit a császár tengernaggyá nevezett ki. Számos fejlesztést hajtott végre országában, elsősorban a vízi utakat és a kikötőket igyekezett korszerűsíteni, amivel hozzájárult az ipar fellendüléséhez. Ezek miatt alattvalói körében népszerűnek számított. 1908 májusában több német uralkodóval együtt Bécsbe látogatott, hogy köszöntse Ferenc József császárt uralkodásának 60. évfordulóján.[3] Ebből az alkalomból a magyar királyi Szent István-rend nagykeresztjével tüntették ki.[4] 1914-ben az Oldenburgi Nagyhercegség a Német Császárság részeként belépett az I. világháborúba (az állam hadserege egy gyalog-, és egy dragonyosezredből, valamint két tüzérütegből állt). 1914. szeptember 24-én az oldenburgi nagyherceg megalapította a saját magáról elnevezett Frigyes Ágost-kereszt kitüntetést, kimondottan a harcoló katonák elismerésére céljából. A nagyherceg mindvégig támogatta a háborút. Kiállt amellett, hogy a Német Császárságnak további európai területeket kell szereznie, a győzelem esetén pedig Belgiumot, illetve Franciaországot (utóbbit két részre osztva) vazallus állammá kell tenni. Határozottan elutasította a Reichstag által 1917-ben javasolt békemegállapodást. IV. Károly király 1917. január 30-án Badenben kiadott rendeletével Frigyes Ágost oldenburgi nagyherceget nevezte ki a cs. és kir. 12. gyalogezred ezredtulajdonosává.[5] 1918. november 11-én lemondott a trónról és rastede-i kastélyába vonult vissza.
Későbbi pályafutása
Költségei fedezése céljából az elődei által összegyűjtött képzőművészeti alkotások egy részét külföldön értékesítette. A befolyt összeget nagyrészt egy húsüzem alapításába fektette, amely azonban 1927-ben tönkrement. Mivel az eladott műtárgyak között számos jelentős alkotás volt, az egykori nagyherceg eljárása jelentős ellenérzéseket váltott ki, és később ez vezett egy, a német kulturális javak védelméről szóló törvény megalkotásához. Frigyes Ágost 1931. február 24-én hunyt el rastede-i kastélyában. Az oldenburgi Gertrudenfriedhof temetőben álló nagyhercegi mauzóleum kriptájában helyezték örök nyugalomra.[6]
Érdeklődése a hajózás iránt
Frigyes Ágost szenvedélyes hajós volt. Első jachtját, a Lehnsahn (I)-et 1881-ben szerezte be, ezt követte 1890-ben a nagyobb méretű Lehnsahn (II), amely már hosszabb utak megtételére is alkalmas volt. 1895. július 5-én az Elsfleth-ben működő oldenburgi tengerészeti iskolában letette a hosszújáratú tengerészkapitányi vizsgát. 1900-ban megválasztották a német Hajóépítési Műszaki Társaság (Schiffbautechnischen Gesellschaft), valamint a Német Iskolahajó Szövetség (Deutschen Schulschiff-Verein) elnökévé. Utóbbi szervezet célja vitorlás iskolahajók építése volt, a tengerészképzés elősegítése végett. Tevékenységük nyomán 1901-ben bocsátották vízre az oldenburgi nagyhercegnéről elnevezett Großherzogin Elisabeth[7]-et, 1914-ben pedig a Großherzog Friedrich August[8]-ot. Már az uralkodói cím elnyerése után, 1901-ben állt szolgálatba a Lensahn (III), amely már valódi luxusjachtnak épült. A nagyherceg számos utat tett meg a hajón családjával együtt. 1902-ben az Adriára látogatott el, ekkor Fiumében is kikötött.[9] 1904-ben szabadalmat jelentett be egy általa tervezett hajócsavarra, amelyet "Niki-propellernek" nevezett el. A találmányért a Hannoveri Műszaki Főiskola (Technischen Hochschule Hannover) díszdoktori címet adományozott neki. 1910-ben bocsátották vízre a Helgoland-osztályú SMS Oldenburg csatahajót. A hajó keresztanyaságát Zsófia Sarolta hercegnő vállalta el, az avatóbeszédet Figyes Ágost mondta el. Szerepelt az 1917-ben megjelent Zwei blaue Jungen című játékfilmben. Az alkotás a német tengerészet népszerűsítésére szolgált, a cselekmény egy része a Großherzog Friedrich August iskolahajón játszódott. A nagyherceg önmagát alakította a filmben.
Címei
Frigyes Ágost nagyherceg, Norvégia örököse, Schleswig, Holstein, Stormarn, Dithmarschen és Oldenburg hercege, Lübeck és Birkenfeld fejedelme, Jever és Kniphausen ura.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Darryl Roger Lundy: The Peerage (English nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Egyes, főleg angolszász publikációkban II. Frigyes Ágostként hivatkoznak rá. Oldenburg grófja 1774-ben kapott hercegi címet, őt ugyancsak Frigyes Ágostnak hívták. Oldenburg azonban 1815-től nagyhercegség volt, így ebben a tekintetben valóban az első uralkodó volt ezen a néven. A magyar nyelvű forrásokban uralkodói sorszám nélkül szerepel.
- ↑ „Az osztrák császári jubileum”, Budapesti Hírlap, 1908. május 8., 5-8. oldal
- ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára, 1909. 24. oldal
- ↑ Budapesti Közlöny, 1917. február 18. 1. oldal
- ↑ http://royaltyguide.eu/.. (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)
- ↑ Ma Duchesse Anne néven múzeumhajó a franciaországi Dunkirkben.
- ↑ Ma Statsraad Lehmkuhl néven iskolahajóként szolgál Norvégiában.
- ↑ „Udvari és személyi hírek”, Hazánk, 1902. április 7., 5. oldal
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich August (Oldenburg, Großherzog) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Hessische Biografie: Oldenburg, Friedrich August Erbgroßherzog von (Hozzáférés: 2024. augusztus 8.)