Frisch Ármin

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Frisch Ármin
1927 körül
1927 körül
Született1866. január 13.
Migléc
Elhunyt1948. április 16. (82 évesen)[1]
Budapest XIII. kerülete[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBloch Ilona
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • tanár
  • rabbi
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A-9-15)
A Wikimédia Commons tartalmaz Frisch Ármin témájú médiaállományokat.

Frisch Ármin (Migléc, 1866. január 13.Budapest, 1948. április 13.)[2][3] magyarországi zsidó tanár, rabbi, irodalomtörténész.

Élete

Frisch Ignác és Weisz Janka fia. Az Abaúj-Torna vármegye területén fekvő Miglécen született. 1884 és 1894 között a budapesti Rabbiképző Intézet növedéke volt. 1893-ban bölcsészdoktorrá avatták a fővárosban, 1895-ben pedig rabbi lett. Emellett középiskolai tanári oklevelet szerzett a görög- és latin nyelvből. 1898-tól a Pesti Izraelita Hitközség vallástanára, majd 1920-tól az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület kultúrtanácsosa. Komoly érdemeket szerzett a Magyar zsidó okmánytár szerkesztése által, illetve tankönyvíró munkásságával. Az ő nevéhez fűződik a Közművelődési Egyesület tanoncotthonának és művészképzőjének megszervezése. 1948-ban hunyt el 82 évesen. Felesége Bloch Ilona volt.

Művei

  • Kant ethikájának elmélete, különös tekintettel az általánosságra és szükségességre, Budapest, 1893
  • Szemelvények a zsoltárok könyvéből. Bevezetéssel, tárgyi és nyelvi magyarázatokkal, Budapest, 1901
  • Monumenta Hungariae Judiaca, Budapest, 1903
  • Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1906 (→ reprint kiadás: Auktor Könyvkiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7780-24-6, 413 p)
  • Vallásoktatás a középiskolában a Zsoltárok könyvéből, Budapest, 1899
  • Szemelvények a prófétai könyvekből, Budapest, 1903
  • A zsidók története 1492-től napjainkig, Budapest, é. n.

Jegyzetek

Források