Gábor Gyula

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Gábor Gyula
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5A-1-17)

Gábor Gyula, 1902-ig Graber[1] (Balassagyarmat, 1868. november 13.Budapest, Terézváros, 1936. január 13.)[2][3] magyar ügyvéd, jogi író, kormányfőtanácsos.

Élete

Graber Károly és Smidel Záli (Schmiedel Rozália) fia. Tanulmányai végeztével ügyvédi irodát nyitott. A Pesti Izraelita Hitközség főtitkára, három évtizeden át főügyésze, az Országos Iroda ügyvezető elnöke volt. Nevéhez köthető a hitközségi ügykezelés reformja. Az első világháború alatt honvéd hadbíró őrnagyi rangot ért el. Jogi és történelmi tárgyú művei szaklapokban jelentek meg. Munkatársa volt a Magyar jogi lexikonnak.

Magánélete

Házastársa Grünzweig Olga (1875–1931)[4] volt, Grünzweig Mór és Frankl Bianka lánya, akit 1898. szeptember 11-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[5] Gyermekei:

  • Gábor János (1899–1945)[6] ügyvéd. Felesége Natonek Lívia (1911–?) volt.
  • Gábor Éva (1904–?). Férje Ádám Aladár (1894–1944)[7] kereskedő volt.[8]

Unokája:

  • Ádám Péter (1929–1944)[9] a holokauszt áldozata.

Főbb művei

  • Tanulmányok a katonai büntető jogból (Budapest, 1901)
  • A szerb katonai büntetőtörvénykönyv (Budapest, 1902)
  • A katonai börtönrendszer, különös tekintettel a Magyar Királyi Honvédség igazságszolgáltatásra. Keresztes Károly tábornok-hadbíró, dr. Král Miklós és dr. Vámbéry Rusztem felszólalásaival (Budapest, 1904)
  • A megyei intézmény Nagy Lajos alatt (Budapest, 1908)
  • A Somogy-megyei Répás kerület története
  • A Szent István napi ünnep története (Budapest, 1927)
  • Bolondok háza (vígjáték, bemutató: Blaha Lujza Színház, Újpest, 1926)

Jegyzetek

Források