Gáspár Endre

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Gáspár Endre
Nicolás Guillén (jobbra) társaságában
Nicolás Guillén (jobbra) társaságában
SzületettGottlieb Endre
Az adatok szerializációja sikertelen
Debrecen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaDick Katalin
(h. 1921–1944)
SzüleiGottlieb Emil
Fischer Gizella
Foglalkozása
IskoláiDebreceni Egyetem ( – 1910-es évek)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1953)
SírhelyeFiumei úti sírkert (34/2-1-4)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáspár Endre témájú médiaállományokat.

Gáspár Endre, 1935-ig Gottlieb Endre (Debrecen, 1897. január 22.[2]Budapest, 1955. április 15.) József Attila-díjas műfordító, esztéta, író, újságíró.

Sírja a Fiumei úti sírkertben

Élete

Gottlieb Emil (1867–1927) kereskedelmi könyvelő és Fischer Gizella gyermekeként született, izraelita vallású.[2] Szülővárosában járt egyetemre, párhuzamosan tanult a jogi karon, illetve a bölcsészkaron. Az egyetem elvégzése után a debreceni Hírlapnak volt munkatársa, a kommün alatt pedig a Népakarat c. napilap szerkesztője volt. A vörösök bukását követően Pozsonyba, majd Bécsbe emigrált, s fordítóként helyezkedett el a Theater an der Wienben. 1921. június 7-én Bécsben házasságot kötött Dick Katalinnal, Dick Ignác lányával.[3] 1938-ban Ausztria Németországhoz csatolását követően letartóztatták, ám mint magyar állampolgárt elengedték. Budapestre való visszaköltözését követően 1944-ben deportálták. 1944. június 25-én felesége öngyilkosságot követett el; megmérgezte magát.[4] Lányuk, Gáspár Judit Veronika (1923–1945)[5] a háború idején hunyt el. A háború után műfordítóként működött számos napilapnál. Az 1945-ig terjedő korszakig körülbelül ötszáz magyar könyvet (Móra Ferenc, Nyirő József, Karinthy Frigyes stb.) németre, angolra és spanyolra fordított. Összesen tizennégy nyelvből fordított: Marx, Engels, Walt Whitman, Ovidius, Heinrich Heine, James Joyce, Thomas Mann, Lope de Vega, Guillén, Calderón, Schiller és Shakespeare műveit.

Művei

  • Gáspár Endre–Karczag Gyula: A szomjazók. Négy dráma; Debreceni Hét, Debrecen, 1917
  • Kassák Lajos, az ember és munkája; Fischer, Wien, 1924

Díjai, elismerései

Jegyzetek

Források

További információk