Édesapja kilencévesen vitte le a BVSC uszodájába, és az évek múlásával felküzdötte magát a legjobbak közé. Az Eger csapatában lett válogatott.[3]2005-ben debütált Kína ellen az Unicum-kupa első fordulójában, 2006-ban pedig az Európa-bajnokságon lett második.[4]2008-ban a montenegrói Budvához szerződött le, ezt követően a Honvéd és ismét az Eger következett.[3]2003-ban tagja volt a Magyar Kupa-győztes csapatnak, de ennek ellenére tíz évet kellett még várnia, hogy magyar bajnoki döntőt játszhasson, s az Egerrel egymás után kétszer nyert magyar bajnokságot.[4]
2012 nyarán, a válogatott olimpiai felkészülése során vállsérülést szenvedett és kikerült a keretből.[5]2013-ban a barcelonai világbajnokságon az aranyérmes csapat tagja volt.[3] 2014-ben kapott megint behívót és résztvevője volt a 2014-es férfi vízilabda-világligának és a 2014-es férfi vízilabda-Európa-bajnokságnak. A 2014/2015-ös szezontól 2018 áprilisáig az OSC Újbuda játékosa. 2018 nyarán a bajnoki címvédő Ferencváros igazolta le.[6]
2019 nyarán bejelentett visszavonulását követően a Külügyminisztériumban kapott állást.[3] 2020. május 13-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelölte Magyarország New York-i Főkonzulátusának külgazdasági attaséjává.[2]
2023. február 1-től a Magyar Vízilabda-szövetség sportszakmai vezetője lett.[7]
Jogászcsaládban nőtt fel, édesapja és édesanyja ügyvéd, nagyapja a Legfelsőbb Bíróság bírája volt. Vízilabdás karrierje mellett két diplomát szerzett. Az International Business Schoolon előbb gazdálkodási szakirányt végzett, majd jogot tanult.[3] Felesége Frankovics Klára, akivel két gyermeke van, Gordon (2012) és Abigél (2014).
Jegyzetek
↑A 2004–2005-ös szezonban Brendon-ZF-Eger néven szerepelt.
