Gajni
| Gajni (Гайны) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Gajni | ||
| Irányítószám | 619650 | ||
| Körzethívószám | 34245 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3869 fő (2021)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 60° 18′ 13″, k. h. 54° 20′ 13″60.303611°N 54.336944°EKoordináták: é. sz. 60° 18′ 13″, k. h. 54° 20′ 13″60.303611°N 54.336944°E | |||
 Gajni
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
Gajni (oroszul: Гайны) település Oroszország Permi határterületén, a Komi-permják körzet Gajni járásának székhelye. Az utolsó népszámláláskor, 2010-ben 4 050 lakosa volt.[2]
Fekvése, éghajlata
A Permi határterület északnyugati részén, a Káma partján helyezkedik el. Folyami kikötő. Országút köti össze Kudimkarral és azon át a transzszibériai vasútvonal Verescsagino–Perm közötti szakaszán lévő Mengyelejevo vasútállomással (284 km). A terület az Észak-orosz-hátság (Északi-uvalok) része. Éghajlatát erős kontinentalitás, hosszú és zord tél jellemzi. A januári középhőmérséklet –16,7 °C, a júliusi 17,3 °C. A hótakaró vastagsága esetenként a 100 cm-t is eléri.
Népesség
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
- 1926-ban 1 051 lakosa volt.
- 1959-ben 2 901 lakosa volt.
- 1970-ben 4 287 lakosa volt.
- 1989-ben 4 796 lakosa volt.
- 2002-ben 4 507 lakosa volt, melynek 68,1%-a orosz, 28,2%-a komi.
- 2010-ben 4 050 lakosa volt, melynek 72,9%-a orosz, 23,5%-a komi.
Története, gazdasága
A település a Komi-permják körzet legnagyobb és legészakibb járásának székhelye, kulturális és gazdasági központja. Első írásos említése 1579-ből származik. 1926-ban lett járási székhely, 1963-ban ún. munkástelepülés. Gazdaságában a helyi jelentőségű élelmiszer-feldolgozás mellett kiemelt fontosságú az erdőgazdálkodás és a faipar. Az 1953-ban átadott mechanikai gyár is a körzet északi erdészeti gazdaságainak gépjavító bázisaként épült.
Jegyzetek
- ↑ https://rosstat.gov.ru/storage/mediabank/tab-5_VPN-2020.xlsx (русский nyelven)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
Források
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- szerk.: V. V. Alekszejev: Uralszkaja isztoricseszkaja enciklopegyija (orosz nyelven). Jekatyerinburg: Akagyemknyiga (2000)
- Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2015. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)