Galacs
Galacs (Goleț) | |
Közigazgatás | |
Ország | |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Bokos |
Rang | falu |
Községközpont | Bokos (Bucoșnița) |
Irányítószám | 327061 |
SIRUTA-kód | 51779 |
Népesség | |
Népesség | 525 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
Galacs románul: Goleț, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
Karánsebestől délre, a Temes bal oldala közelében, a Goletz patak mellett fekvő település.
Története
Galacs nevét 1468-ban említette először oklevél Golyecz in districtu Karansebes formában, Mátyás király adománylevelében. 1501-ben Golacz, 1525-ben Golecz, 1531-ben Galach, Galacz, 1613-ban Gholecz, 1808-ban Golecz, Golec, 1913-ban Galacs alakban írták. 1468-ban Mátyás király Örményesi (Fiáth) Lászlónak és Lajosnak és Macskásy Jakabnak a karánsebesi kerületben fekvő Goliecz, Padurencz, Miraja, Petrosnicza, Bokosticza, Valisora, és Csernecz falukra, melyeknek már őseik is birtokában voltak, új adományt adott az aradi káptalan által. 1501-ben Fiáth Lajos és László közt egyezség jött létre Golacz és más falvakban levő birtokaikról. 1525-ben II. Lajos király Fiáth János leányának Katalinnak adományozta apja Bukin, Cseresnya, Golecz, Petrosnicza nevű birtokait, valamint Bolvasuicza felét. 1531-ben Fiáth Ferenc tiltakozott az ellen, hogy János király Galacz és más birtokokat eladományozzon. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. 1910-ben 793 lakosából 5 magyar, 34 német, 754 román volt. Ebből 44 római katolikus, 743 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
Források

- Pesty Frigyes: Szörény vármegye (II. 83)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.