Gazda József

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Gazda József
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1936. április 8. (89 éves)
Kézdivásárhely
ÁllampolgárságaAz adatok szerializációja sikertelen
Nemzetiségemagyar
HázastársaOlosz Ella
GyermekeiGazda Zoltán,

Gazda István, Gazda Árpád,

Szőcsné Gazda Enikő
Foglalkozásaművészeti író, szociográfus, tankönyvíró
KitüntetéseiA Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011)
Magyar Örökség díj (2014)

Gazda József (Kézdivásárhely, 1936. április 8. –) erdélyi magyar író, művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező. Gazda László helytörténész öccse, Gazda Klára néprajzkutató bátyja, Olosz Ella textilművész férje.

Életútja

Tisztviselő szülők gyermekeként született. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1953), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet (1958). Részt vett az 1956-os kolozsvári diákmegmozdulásokban, egyik szervezője volt a Házsongárdi temetőben tartott halottak napi zarándoklatnak. 1958-tól Székelykocsárdon, 1961-től a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, majd 1964-től a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumban tanított, innen vonult nyugalomba negyvenévi tanári szolgálat után 1998-ban. 1961-ben összeházasodott Olosz Ella (1937–1993) textilművésszel, gyermekeik: Zoltán (1962), István (1963), Árpád (1966), Enikő (1968). 

Munkássága

1956-tól kezdett művészettörténeti és kritikai írásokat publikálni a romániai magyar sajtóban. Első könyvei képzőművész-monográfiák voltak. Nyugat-európai, ázsiai és afrikai utazásai élményeit művészeti útikönyvekben foglalta össze. 1970-től kezdett hangfelvételeket készíteni idős emberek elbeszélt visszaemlékezéseiből, és a sok évtizeden át végzett gyűjtésből számos szociográfiai könyve született. Ezek megírásakor műfajt teremtett. A visszaemlékezéseket apró részekre bontotta, és ezeket témák szerint csoportosítva, mozaikként rakta össze a 20. század elmesélt történetét. Kovásznán diákszínpadot hozott létre, mely az általa rendezett előadásokkal húsz év alatt közel 600-szor állt közönség elé Erdély-szerte. 1990-ben megalapította a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet, mely a névadó Kőrösi Csoma Sándor emlékének az ápolását tűzte ki céljául. Az általa vezetett egyesület évente megrendezi Kovásznán és Csomakőrösön a Csoma-napokat. A rendezvény keretében szervezett tudományos konferencia előadásait 1998-tól évről évre konferenciakötetben adja ki.

Kötetei

  • Gyárfás Jenő, Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1969
  • Nagy Imre, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1972
  • Magyar irodalom tankönyv, IX. osztály, Bukarest, Állami Tanügyi és Pedagógiai Kiadó; 1973 (Kocziány Lászlóval)
  • Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója), Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1977
  • Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1980
  • Nagy Albert, Kriterion Kiadó, Bukarest, 1982
  • Kelet kapui, Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1985
  • Megváltó karácsony, Aura Kiadó, Budapest, 1990
  • Hát én hogyne siratnám : csángók a sodró időben. Budapest : Szent István Társulat, 1993. 216 p. 16 t. ill.
  • Gazdáné Olosz Ella. Budapest – Bukarest : Püski–Kriterion, 1994. 80 p. 28 t. ill.
  • Kövek egy siratófalhoz, EKE, Svédország, 1994 (Tófalvi Zoltánnal)
  • Mindennek mestere – a falusi tudás könyve, Püski Kiadó, Budapest, 1994
  • Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek – a szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete, I–II., Püski Kiadó, Budapest, 1997
  • Az Istennel még magyarul beszélgetünk – magyar szórványok a Kárpát-medencében; Püski Kiadó, Budapest, 2002
  • Emlékek Ázsiája őseink földjén; Uránia Kiadó, Sepsiszentgyörgy 2003
  • Emlékek Ázsiája, Terebess Kiadó, Budapest, 2003
  • Magyarok Amerikája, Medium Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2004 (Bernád Ilonával)
  • A tűz októbere – 1956 magyar sorsokban, Püski Kiadó, Budapest, 2006
  • A megpecsételt vég – 90 év Erdély földjén, Hét Krajcár Kiadó, Budapest, 2010
  • Köllő Margit, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2010
  • A harmadik ág – magyarok a szétszórattatásban 1–2.; Hét Krajcár, Budapest, 2011
  • Fekete József. Monográfia; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2013
  • A harmadik ág. Magyarok a szétszórattatásban; 2. bőv. kiad.; Hét Krajcár, Budapest, 2013
  • Gazdáné Olosz Ella; szerk. Gazda József, Kopacz Attila; Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Kovászna, 2013
  • Vezényelt történelem. Sorsregény; Hét Krajcár, Budapest, 2014
  • Bocz Borbála; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2015
  • Boros Lajos, Kovászna, 2016
  • A hajótörött. Regény; Hét Krajcár kiadó, Budapest, 2016
  • A golgota útján; Hét krajcár, Budapest, 2017
  • Kós András; Artprinter, Sepsiszentgyörgy, 2017
  • Vezényelt történelem. Sorsregény; 2. átdolg. kiad.; Hét Krajcár, Budapest, 2017
  • Erdély művészetéért. Tanulmányok, művészarcok, kritikák, 1957–2017, 1–2.; Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Kovászna, 2017–2019
  • Bujdosók. Esszéregény; Hét Krajcár, Budapest, 2019
  • Mátyás József, 1930–2002; Erdély Barátainak Köre Kulturális Egyesület, Szolnok, 2020
  • Zolcsák Sándor. Monográfia; ARTprinter, Sepsiszentgyörgy, 2020
  • Porzsolt Borbála. Monográfia; Tinta, Árkos, 2020
  • Miért is éltem? A kor karmai között; Tortoma, Barót, 2021
  • A XX. század, ahogy megéltük; szerk. Gazda Árpád; Hargita, Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2021 (Székely Könyvtár)
  • Mindennek mestere. A falusi tudás könyve; Hét Krajcár, Budapest, 2022

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 MEGHÍVÓ a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére. Bethlen Gábor Alapítvány. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  2. ↑ Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Gazda_József&oldid=653839”