Gellért Gábor
Gellért Gábor | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Gellért Kis Gábor |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (26/1-9-66)[1][2] |
Gellért Gábor (Sümeg, 1914. szeptember 13.[3] – Budapest, 1987. február 10.)[4] újságíró, kritikus, Gellért Kis Gábor (1946–2013) főiskolai tanár, újságíró apja.
Élete
Gellért Sámuel (1883–1942)[5] ügyvéd, újságíró és Horvát Janka gyermekeként született zsidó családban. Hírlapírói pályafutását 1939-ben a Képes Sportnál kezdte. Írásai a Nagyvilág és az Élet és Irodalom hasábjain jelentek meg. Megalakulásától kezdve a Magyarország című lap szerkesztőségének tagja volt. Az 1950-as években munkatársa volt az Új Magyar Könyvkiadónak, majd a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél dolgozott. Műfordítással is foglalkozott, főként kortárs olasz szépprózát ültetett át magyar nyelvre. Felesége Sugár Erzsébet (1916–1981) volt. A Farkasréti temetőben nyugszik.
Művei
- Az elkötelezettség irodalma (Nagyvilág, 1957, 8.)
- Ígéretek földje. Gellért Zsuzsával. (riportok, Budapest, 1958)
- Lázas nyár: 1944. márc. 19 - 1944. okt. 15. : történelmi riportok (Budapest, 1967)
- Az a vasárnap : a szovjet diplomácia a két világháború között (Magvető, Budapest, 1968)
- Maffia (Budapest, 1978)
- A láthatatlan hatalom (regény, Budapest, 1986)
Fordításai
- Harald Hauser: Öt perccel éjfél után. Verseket Urbán Eszter fordította. (Budapest, 1956)
- Vasco Pratolini: Szegény szerelmesek krónikája. Fordította Határ Győző. Utószót írta Gellért Gábor. Ill. Végh Dezső. (regény, Budapest, 1956)
- Silvia Magi Bonfanti: Speranza egy boldog asszony. Fordította Teknős Péter. Utószót írta Gellért Gábor. (Budapest, 1956)
- Alberto Moravia: Római történetek (Budapest, 1957, 2. kiadás: Budapest, 1987)
- Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya. Utószót írta Mesterházi Lajos. (regény, Budapest, 1960)
- Curzio Malaparte: Kaputt. Fordította Lontay Lászlóval. Utószót írta Simó Jenő. Ill. Kováts Albert. (Budapest, 1962, 2. kiadás: Budapest, 1963, 3. kiadás: Budapest, 1966, 4. kiadás: Budapest, 1975)
- Karl Georg Egel, Harri Czepuck: Karambol a Vénusz-hegyen (regény, Budapest, 1965)
- Karl Lukan: Hegyek csavargói (Budapest, 1967)
- Fred J. Cook: Az ismeretlen FBI (Budapest, 1969, 2. kiadás: Budapest, 1971)
- Nicholas Gage: A maffia nem egyformán fizet. Fordította és utószót írta. (Kossuth Kiadó, Budapest, 1974)
- Alberto Moravia: Egy asszony meg a lánya. Utószót írta Szabó György. (1–2. kiadás: Budapest, 1968, 3. kiadás: Budapest, 1969, 5. kiadás: Budapest, 1975. Illusztrálta: Würtz Ádám)
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a sümegi polgári születési akv. 133/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
- ↑ „Meghalt Gellért Gábor újságíró”, Magyar Nemzet, 1987. február 12., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. október 2.)
- ↑ Gellért Sámuel halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2067/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5