George McCready Price

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
George McCready Price
Portréja a The Quarterly Review of Biology folyóirat 1932. júniusi számában
Portréja a The Quarterly Review of Biology folyóirat 1932. júniusi számában
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Új-Brunswick
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Loma Linda
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
IskoláiAndrews University
A Wikimédia Commons tartalmaz George McCready Price témájú médiaállományokat.

George McCready Price (Havelock, Új-Brunswick, Kanada, 1870. augusztus 26. – Loma Linda, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok, 1963. január 24.)[1][2] kanadai evolúciótagadó, kreacionista szerző. Elvei az 1960-as években kialakuló modern kreacionizmus mozgalmában váltak népszerűvé. Price más evolúciótagadókhoz képest konzervatívabb nézeteket vallott: szerinte a világ 6×24 óra alatt alakult ki; az „idős föld” felfogását az „ördög művének” tartotta.[3] Harry Rimmer „idős föld” felfogását különösképp elutasította.[4] Price Rachael Price énekesnő ükapja, valamint John Shelton színész nagyapja, aki egyik fiának a Darwin nevet adta, hogy „minden egyensúlyba kerüljön”.[5]

Élete

Édesapja 1882-ben halt meg; édesanyja a Hetednapi Adventista Egyház tagja volt. 1891 és 1893 között a Battle Creek Főiskolára (ma Andrews Egyetem) járt, 1896-ban pedig egy éven át természettudományi kurzusokat (például ásványtant) hallgatott.[6] 1897-ben tanár lett. 1889 és 1902 között Tracadie–Sheila-i középiskolában tanított, ahol Alfred Corbett Smith, a helyi lepratelep egészségügyi részlegének vezetője tudományos műveket biztosított neki. A „fiatal föld” elméletében hívő Price szerint a geológusok félreértelmezték a kapott adataikat. Outlines of Modern Christianity and Modern Science című kéziratának elkészülte után távozott az iskolából, majd a Prince Edward-szigeten folytatott vallási tevékenységet, később pedig egy új-skóciai akadémia igazgatója lett. 1904-ben visszatért a könyvkiadáshoz, majd New Yorkban újságíróként próbált érvényesülni.[6] Az egyház kötelékében építőmunkásként és iskolaigazgatóként dolgozott. Az 1906-ban megjelent Illogical Geology: The Weakest Point in the Evolution Theory című művében ezer dollárt ajánlott annak, aki bizonyítja a földtörténeti leletek egymástól eltérő korát.[7] Az 1900-as és 1910-es években különböző kaliforniai akadémiákon oktatott; alapfokú diplomáját is ekkor szerezte meg. 1920-tól a Pacific Union Főiskola oktatója, ahol mesterdiplomát kapott (Ronald Numbers szerint „ajándékként”).[8] 1924 és 1928 között a brit Stanborough-i Misszionárius Főiskolán tanított, melynek 1927 és 1928 között rektora volt. 1933 és 1938 között a Walla Walla Egyetemen oktatott.[9] Ugyan Price saját állítása szerint „első kézből származó” geológiai ismeretekkel rendelkezett, a „külvilággal kapcsolatos” ismeretei kezdetlegesek voltak; a terepgyakorlatok során hallgatói is észlelték, hogy az egyes leleteket nem tudja megkülönböztetni.[8] 1943-tól haláláig Loma Lindában élt.[2]

Fogadtatása

1906-ban David Starr Jordan, a Stanford Egyetem rektora az Illogical Geology kritikájában leírta, hogy szerinte Price nem várhatja, hogy „bármely geológus komolyan vegye”,[2] nézetei pedig az általános igazságok olyan félreértelmezésén alapulnak, amelyekkel a témával általánosságban tisztában lévő személyek nem tudnának vitatkozni. Jordan továbbá javasolta Price-nak, hogy vegyen részt geológiai labor- és terepmunkákon.[10] Price a földtörténetet az özönvíz-geológiával magyarázta.[11] Szerinte a földtani leletek nem a korok egymásutániságát bizonyítják, hanem egy taxonómiai sorozatot mutatnak. Az 1913-ban megjelent The Fundamentals of Geology című könyvében leírta az „összeilleszthető rétegtani sorozatok törvényét”, amely alapján bármely fosszílián előfordulhat bármilyen kőzet, legyen az fiatal vagy idős.[12] Szerinte ez a fosszíliákkal kapcsolatban megfogalmazott legfontosabb törvény.[13] A Yale Egyetem geológusa, C. Schuchert szerint Price egy „geológiai rémálmot” írt le,[14] az evolúcióellenesek azonban méltatták a művet: Harry Rimmer szerint a könyv „VALÓDI tudományos mestermű, [amely] meggyőző módon robbantja szét az ősi tévhiteket”.[15] Price-t később számos vallási folyóirat is idézte; a Science egyik szerzője szerint ő „a fundamentalisták legfőbb tudományos tekintélye”.[16] Ugyan Price szerint az „induktív geológia” a teremtéselméletet bizonyítja, azt elismerte, hogy a kreacionizmus és a naturalizmus közötti vita a tudományon kívül, „a határvonalon túl, a filozófia és a teológia területén” zajlik. Szerinte a naturalisták a világot Darwin és Lyell szemüvegén át látják, a kreacionisták elméleteiket pedig részben vallásos hitükre alapozzák. Szerinte az a kérdés, hogy a két elmélet közül melyik foglalkozik racionálisabban a természeti bizonyítékokkal.[17] Evolúcióellenes elméletei először 1925-ben kaptak szélesebb körű nyilvánosságot, amikor William Jennings Bryan felkérte a majomperben való részvételre, azonban Price ekkor külföldön tanított, de azt javasolta Bryannek, hogy a per során kerülje a tudományt. Clarence Darrow ügyvéd szerint azért Price-t kérte fel, mert „ő az egyetlen, magát geológusnak tartó ember, aki Bryanhez hasonlóan gondolkodik… minden tudós tisztában van vele, hogy valójában egy szélhámos”.[18] Elméletei Henry M. Morris és John C. Whitcomb 1960-as The Genesis Flood című könyvében köszöntek vissza, amely Martin Gardner kritikája szerint „a legsúlyosabb evolúcióellenes támadás… a majomper óta”. Morris 1984-es History of Modern Creationism című művében elismerően nyilatkozott Price-ról, és megemlítette, hogy a The New Geology elolvasása „megváltoztatta az életét”.[19]

Jegyzetek

  1. ↑ John Arthur Garraty et al: Dictionary of American biography. (angolul) New York: Scribner. 1973. 631. o. ISBN 0-684-16794-8 Hozzáférés: 2021. november 23.  
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 Register of George McCready Price Papers (angol nyelven). Andrews Egyetem. [2010. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
  3. ↑ G. M. Price: The Story of the Fossils. (angolul) Mountain View (Kalifornia): Pacific Press. 1954. 39. o.  
  4. ↑ G. M. Price: Outlines of Modern Christianity and Modern Science. (angolul) Mountain View (Kalifornia): Pacific Press. 1902. 125–127. o.  
  5. ↑ Lake Street Dive vocalist has wild family history (angol nyelven). San Francisco Examiner, 2014. augusztus 21. [2018. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 23.)
  6. ↑ 6,0 6,1 Numbers 90–95. o.
  7. ↑ David C. Lindberg – Ronald Numbers: God and Nature: Historical Essays on the Encounter Between Christianity and Science. (angolul) Berkeley (Kalifornia): University of California Press. 1986. 400. o. ISBN 978-052-0056-92-3 Hozzáférés: 2021. november 23.  
  8. ↑ 8,0 8,1 Numbers 106–107. o.
  9. ↑ Numbers 465. o.
  10. ↑ Numbers 106. o.
  11. ↑ McIver 178. o.
  12. ↑ McIver 44. o.
  13. ↑ Numbers 97. o.
  14. ↑ C. Schuchert. Science, 59. évf. 486. sz. 1924.
  15. ↑ H. Rimmer: Modern Science, Noah’s Ark and the Deluge. (angolul) Los Angeles: Research Science Bureau. 1925. 28. o.  
  16. ↑ Science, 63. évf. 256. sz. 1926.
  17. ↑ Numbers 107–108. o.
  18. ↑ R. L. Numbers. Spectrum, 9. évf. 22. sz. 1979. január
  19. ↑ Numbers 219. o.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a George McCready Price című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=George_McCready_Price&oldid=588260”