Gerendi János
| Gerendi János | |
| Született | nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | erdélyi |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | Torda vármegye főispánja (1590–1594) |
| Iskolái | Padovai Egyetem (–1575) |
Gerendi János (? – 1594. augusztus 28. után) erdélyi politikus, radikális teológiai nézeteket vallott. 1570 után "kapcsolatban állt a radikális antitrinitáriusok szinte minden prominens képviselőjével"[1]. Követőit, akik a szombatot a pihenés napjának tekintették, de nem tartották be az összes ószövetségi törvényt, "gerendistáknak" nevezték. Az 1580-as évek végétől elfogadta az ateista filozófiát.
Politikai pályafutása
Gerendi János magyar nemesi család sarja volt.[2] Családi birtokai az Erdélyi Fejedelemségben voltak.[3] 1575-től a padovai egyetemen tanult.[4] 1585-ben a hercegi udvar bírája lett.[2][5] Az 1588-as medgyesi országgyűlésen Erdély három nemzetének egyik képviselője volt. [6] Sürgette az uralkodót, Báthory Zsigmondot, hogy űzze ki a jezsuitákat a fejedelemségből.[6] Báthory, aki Gerendit az ellenzék egyik fő vezetőjének tekintette, elrendelte kolozsvári letartóztatását.
Radikális reformer
Gerendi udvarházakat tartott Gerenden és Alcinán, ahol menedéket adott korának legradikálisabb teológusainak.[5]Johann Sommer egyik könyvét neki ajánlotta 1571-ben.[7] Jacob Palaeologus, aki tagadta Jézus istenségét, 1574 végétől 1575 nyaráig Alcinában tartózkodott. A szombatos teológus, Bogáti Fazekas Miklós az 1580-as évek elején gyakran meglátogatta őt Gerenden.[5] Meggyőzte Gerendit, hogy nyilvánítsa a szombatot pihenőnappá birtokain, és vezessen be néhány ószövetségi étkezési szabályt (a vér és a megfojtott állatok fogyasztásának tilalma).[6] Evangélikus papok ösztönzésére Kerc parasztjai 1585-ben meggyilkolták Gerendi unokaöccsét, aki vasárnaponként népszerűsítette a munkát.[8] Bár egy jezsuita szerzetes, Szántó István neki tulajdonította a szombatosság bevezetését Erdélyben,[7] Gerendi valójában nem tartotta be az összes ószövetségi törvényt. Követőit 1600 körül Erdélyben "gerendistáknak" nevezték. A vezető unitárius teológus, Giorgio Biandrata vizsgálatot folytatott Gerendi birtokain, ami 1582-ben Fazekas Bogátit menekülésre kényszerítette a fejedelemségből.[8] Christian Francken szabadgondolkodó, aki először látogatta meg őt Alcinában 1584-ben, meggyőzte Gerendit, hogy az ószövetségi törvényeknek való engedelmesség szükségtelen.[5] Francken hatására Gerendi élete utolsó éveiben elfogadta filozófiai ateizmusát.[5]
Család
Gerendi első felesége, a somkeréki Erdélyi Kata közeli rokonságban állt előkelő erdélyi családokkal.[5] Halála után Gerendi feleségül vette Rákóczi Magdolnát, akinek bátyja, Zsigmond nagy birtokokkal rendelkezett a királyi Magyarországon.[5] Rákóczi Gerendi lányát első feleségétől, Annától vette feleségül 1582-ben.[5] Rákóczit 1607-ben Erdély fejedelmévé választották.[5]
Források
- Hangay, Zoltán (1987). Erdély választott fejedelme: Rákóczi Zsigmond [Elected Prince of Transylvania: Sigismund Rákóczi]. Zrínyi Kiadó. ISBN 963-326-363-8.
- Keul, István (2009). Early Modern Religious Communities in East-Central Europe: Ethnic Diversity, Denominational Plurality, and Corporative Politics in the Principality of Transylvania (1526–1691). Brill. ISBN 978-90-04-17652-2.
- Pirnát, Antal (1970). "Gerendi János és Eössi András [János Gerendi and András Eössi]" (PDF). Irodalomtörténeti Közlemények (in Hungarian). 74 (5–6): 680–684. ISSN 0021-1486.
- Szabó, Géza (1982). "A Hungarian antitrinitarian poet and theologian: Miklós Bogáti Fazakas". In Dán, Róbert; Pirnát, Antal (eds.). Antitrinitarianism in the Second Half of the 16th Century. Akadémiai Kiadó. pp. 215–230. ISBN 963-05-2852-5.
Jegyzetek
.svg){kind=small}
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a János Gerendi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.