Gergőfalva

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az adatok szerializációja sikertelen
Gergőfalva (Ďurďové)
Gergőfalva zászlaja
Gergőfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágbesztercei
Rangközség
Első írásos említés1393
PolgármesterAnton Ondrásky
Irányítószám018 22
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPB
Népesség
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület4,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 18° 29′ 52″49.028056°N 18.497778°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 18° 29′ 52″49.028056°N 18.497778°E
Gergőfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergőfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gergőfalva (1899-ig Gyurgyove, szlovákul Ďurďové) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.

Fekvése

Vágbesztercétől 17 km-re délkeletre, a Deményi-völgy déli részén, 450 m magasan fekszik.

Története

A község területe már a szláv betelepülést követő időszakában lakott volt, ezt bizonyítják a 10. századtól a 12. századig használt szláv temető maradványai. A mai települést 1393-ban egy oklevélben „via Harohania sen de terra abbatis de Scala” alakban említik először. 1397-ben „Gergew”, 1429-ben „Gywrdowo” néven említik. Előbb a szkalkai apátság, majd Kasza várának uradalmához tartozott. Később helyi nemesek, főként a Gergőfalvi és Mogyoródi családok voltak a birtokosai. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 27 háza állt 26 családdal és 169 lakossal. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Gyurgyove. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bezerédhez, vagy Bruszirához nem meszsze. Határbéli földgyének sovány volta miatt, harmadik Osztálybéli.[1] 1828-ban 25 házában 239 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gyurgyove, tót falu, Trencsén vmegyében, kősziklás erdős hegyek közt, Domanithoz 1 óra. Lakja 179 kath. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.[2] A trianoni békéig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 196, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 195 lakosából 194 szlovák volt. 2011-ben 154 lakosa volt, mindegyik szlovák.

Nevezetességei

Jegyzetek

Külső hivatkozások