Gilitze István

Gilitze István
Született
Elhunyt
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	költő
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilitze István témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gilitze István (Makó, 1785. július 4. – Makó, 1830. július 22.) magyar parasztköltő.

Munkássága

Egyverses szerző létére tehetséges költőnek tartották, aki jóval a reformkor előtt klasszikus szintre emelte a parasztköltészetet. Kultúrtörténeti szerepe is fontos volt, mivel műve az első Makóról származó világi mű (a vallási elem csupán a mennyei igazságszolgáltatásként jelenik meg a műben). Egy olyan népi nyelven író költő volt, aki abban az időkben adta ki művét, mikor még az almanachköltészet hívei erősen harcoltak a népi törekvések a műköltészetben való megjelenésük ellen.

Családja

Szülei Gerlicze (Gilicze) Mátyás (1747-1807) és Kalmár Anna voltak. 1808. január 11-én házasságot kötött a 18 éves Katona Teréziával. Házasságukból nem született gyermek, így vagyonát feleségére és fogadott fiukra, Virág Ferencre hagyta.

Műve

• P. Makó városának víz által való pusztulásáról (1821)

Művének első kiadása

Emlékezete

• Makón, a Kálvária utca 39. szám alatt lakott, mely tábla őrzi emlékét.

Gilitze István parasztköltő emléktáblája Makó. Kálvária utca 39.

• Makón 1982-ben utcát neveztek el róla.

Források

• Makó monográfia
• TÓTH FERENC: GILITZE ISTVÁN NÉPKÖLTŐ ÉS AZ 1821-ES MAKÓI ÁRVÍZ A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve 1971/1, 149-167. old.

További információk

• Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerkesztette: Blazovich László. Makó, 1993.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5