Glaucophyta
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Glaucocystis nostochinearum
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Szinonimák | ||||||||
|
Glaucocystophyta Kies et Kremer, 1986 | ||||||||
| Osztályok | ||||||||
| ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Glaucophyta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Glaucophyta témájú kategóriát. |
A Glaucophyta, más néven Glaucocystophyta egysejtű édesvízi és nedves szárazföldi algacsoport,[1][2]:74 mely ma ritkább, mint a proterozoikumban.[3] Fajai száma 14–26 között van.[4][5][6] A vörösmoszatokkal (Rhodophyta) és a zöldmoszatok és az embriós növények alkotta csoporttal (Viridiplantae, más néven Chloroplastida) együtt alkotják az Archaeplastida csoportot. A Glaucophyta a kloroplasztiszok evolúciója szempontjából fontos a biológiában, mivel a vörösmoszatokat és a Viridiplantaet létrehozó eredeti algaszíntesthez hasonlíthat, vagyis a Glaucophyta az Archaeplastida bazális tagja lehet.[1][7][4] A vörös- és zöldmoszatokkal szemben csak ivartalanul szaporodik.[8]
Jellemzők
Plasztiszai muroplasztiszok,[9] más néven cianoplasztiszok vagy cianellumok. Más élőlényekéivel szemben ezek rendelkeznek peptidoglikán réteggel, mely feltehetően a cianobaktériumok szimbiogeneziséből maradt fenn.[1][10] Klorofill a-val rendelkeznek.[1] A vörösmoszatokhoz[1] és cianobaktériumokhoz hasonlóan a fényt nagyrészt fikobiliproteinekből álló fikobiliszóma révén hasznosítják. Zöldmoszatokban és embriós növényekben e pigment nincs jelen.[11] A vörösmoszatokhoz hasonlóan és a zöldmoszatokkal és a növényekkel ellentétben a megkötött szenet a citoszolban tárolják.[12] Legkorábban kialakult nemzetségük a csak 1–2 plasztisszal rendelkező Cyanophora, ahol ha kettő van, azok félösszefüggőek.[13] Mitokondriumaiban a cristák laposak, mitózisuk nyílt és centriólum nélküli. Mozgásra képes alakjai két eltérő ostorral rendelkeznek, rajtuk lehetnek finom szőrök, és többrétegű mikrotubulus-rendszer rögzíti, melyek egyes zöldmoszatokban található változatokhoz hasonlóak.[11]
Filogenetika
Külső
A vörösmoszatokkal és a Viridiplantaevel (zöldmoszatok és embriós növények) együtt alkotják az Archaeplastidát – plasztisszal rendelkező élőlények egyedi közös őssel rendelkező csoportját, mely egy cianobaktérium endoszimbiózisával alakult ki. A három csoport kapcsolata ismeretlen, de a legvalószínűbb, hogy a Glaucophyta alakult ki először:[4]
| Archaeplastida |
| ||||||||||||
A másik lehetőség, miszerint a Glaucophyta a vörösmoszatokkal alkot kládot, kevésbé valószínű, de nem kizárható.[4]
Belső
A Glaucophyta belső filogenetikája és a nemzetség- és fajszám taxonómiai források szerint változott. Egy 2016-ban közölt filogenetikai tanulmány 3 családra és 5 nemzetségre osztotta a csoportot:[14]
| Glaucophyta |
| ||||||||||||||||||||||||
Taxonómia
Az ismert Glaucophyta-fajok 2019-ben közölt listája ugyanazt a három alcsoportot tartalmazza rendként, de tartalmaz 5 el nem helyezett lehetséges fajt, így 14–19 lehetséges fajt adva.[4]
- Ordo Cyanophorales
- Cyanophora – 5–6 faj
- Ordo Glaucocystales
- Glaucocystis – 7–8 faj
- Ordo Gloeochaetales
- Cyanoptyche – 1 faj
- Gloeochaete – 1 faj
- További lehetséges fajok
- ?Archaeopsis monococca Skuja
- ?Chalarodora azurea Pascher
- ?Glaucocystopsis africana Bourrelly
- ?Peliaina cyanea Pascher
- ?Strobilomonas cyaneus Schiller
2022 márciusában az AlgaeBase a Glaucophytát 2 csoportra osztotta, a Cyanophorát a Glaucocystalesbe helyezte, nem a Cyanophoralesbe (azonban e bejegyzés 2011-es volt).[15] Az AlgaeBase összesen 26 fajt tartalmazott 9 nemzetségben:[6]
- Glaucocystales
- Chalarodora Pascher – 1 faj
- Corynoplastis Yokoyama, J.L.Scott, G.C.Zuccarello, M.Kajikawa, Y.Hara et J.A.West – 1 faj
- Cyanophora Korshikov – 6 faj
- Glaucocystis Itzigsohn – 13 faj
- Glaucocystopsis Bourrelly – 1 faj
- Peliaina Pascher – 1 faj
- Strobilomonas Schiller – 1 faj
- Gloeochaetales
- Cyanoptyche Pascher – 1 faj
- Gloeochaete Lagerheim – 1 faj
Egyik faj se különösen gyakori a természetben.[1] A Glaucophytát korábban a Chlorococcales rend Oocystaceae családjának tekintették.[16]
Genomika
Mitokondriális DNS
A Gloeochaete wittrockiana és a Cyanoptyche gloeocystis mitokondriális genomjának több lokuszon való összehasonlítása és a Cyanophora paradoxa korábban szekvenált mitokondriális DNS-e révén Jackson és Reyes-Prieto 2014-es tanulmányában az Archaeplastida monofiletikus mivoltát feltételezték.[17]
Plasztisz-DNS
Plasztisz-DNS-ük elemzését 2018 előtt jobbára a Cyanophora nemzetségen végezték, de a G. wittrockiana, a C. gloeocystis, a Glaucocystis incrassata és a Glaucocystis bhattacharyae BBH törzsének plasztisz-DNS-elemzése során kiderült, hogy plasztisz-DNS-ük nagyrészt állandósult géneket tartalmaz. Ezek 3 rRNS-t, 29–32 tRNS-t kódolnak, és mindegyikben szerepel az rnpB gén. Csak a C. gloeocystis és a C. paradoxa esetén volt ismert, hogy kódolnak tmRNS-t (transzfer-messenger RNS).[4]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 Keeling, Patrick J. (2004). „Diversity and evolutionary history of plastids and their hosts”. American Journal of Botany 91 (10), 1481–1493. o. DOI:10.3732/ajb.91.10.1481. PMID 21652304.
- ↑ Genomic Insights Into the Biology of Algae
- ↑ Cruzan, Mitchell B.. Evolutionary Biology. Oxford University Press, 20. o. (2018). ISBN 978-0-19-088268-6
- ↑ 4,0 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5 Figueroa-Martinez, Francisco (2019). „Plastid Genomes from Diverse Glaucophyte Genera Reveal a Largely Conserved Gene Content and Limited Architectural Diversity”. Genome Biology and Evolution 11 (1), 174–188. o. DOI:10.1093/gbe/evy268. PMID 30534986. PMC 6330054.
- ↑ de Vries J, Gould SB. „The monoplastidic bottleneck in algae and plant evolution”. Journal of Cell Science.
- ↑ 6,0 6,1 Guiry, M. D.. „Glaucophyta”, Kiadó: World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
- ↑ Kim, Eunsoo (2008). „EEF2 Analysis Challenges the Monophyly of Archaeplastida and Chromalveolata”. PLoS ONE 3 (7), e2621. o. DOI:10.1371/journal.pone.0002621. PMID 18612431. PMC 2440802.
- ↑ Walker, Timothy. Plants: A Very Short Introduction. Oxford University Press, 10. o. (2012). ISBN 978-0-19-958406-2
- ↑ The structure and function of plastids [archivált változat]. Dordrecht: Springer, 3–21. o. (2006). ISBN 978-1-4020-4061-0. Hozzáférés ideje: 2024. június 29. [archiválás ideje: 2016. március 8.]
- ↑ Miyagishima, Shin-ya (2014). „DipM is required for peptidoglycan hydrolysis during chloroplast division”. BMC Plant Biology 14, 57. o. DOI:10.1186/1471-2229-14-57. PMID 24602296. PMC 4015805.
- ↑ 11,0 11,1 Skuja A (1948). „Taxonomie des Phytoplanktons einiger Seen in Uppland, Schweden”. Symbolae Botanicae Upsalienses 9 (3), 1–399. o.
- ↑ Ball, S. (2011. január 10.). „The evolution of glycogen and starch metabolism in eukaryotes gives molecular clues to understand the establishment of plastid endosymbiosis”. Journal of Experimental Botany 62 (6), 1775–1801. o. DOI:10.1093/jxb/erq411. PMID 21220783.
- ↑ de Vries, Jan (2017. január 1.). „The monoplastidic bottleneck in algae and plant evolution”. Journal of Cell Science 131 (2), Kiadó: The Company of Biologists. DOI:10.1242/jcs.203414. ISSN 1477-9137. PMID 28893840.
- ↑ Price, Dana C.. Handbook of the Protists, 1–65. o.. DOI: 10.1007/978-3-319-32669-6_42-1 (2016). ISBN 978-3-319-32669-6
- ↑ Guiry, M. D.: Cyanophora. AlgaeBase. World-wide electronic publication, National University of Ireland, Galway. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
- ↑ Phycokey - Glaucocystis
- ↑ Jackson CJ, Reyes-Prieto A (2014. október 3.). „The mitochondrial genomes of the glaucophytes Gloeochaete wittrockiana and Cyanoptyche gloeocystis: multilocus phylogenetics suggests a monophyletic Archaeplastida”. Genome Biol Evol 6 (10), 2774–2785. o. DOI:10.1093/gbe/evu218. PMID 25281844. PMC 4224345.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Glaucophyte című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.