Gortvai György

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Gortvai György
SzületettGrün György
Az adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (–1928, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (6/9-1-18)[1][2]

Gortvai György, 1945-ig Grün[3] (Budapest, Erzsébetváros, 1903. február 3.[4] – Budapest, Erzsébetváros, 1969. július 5.)[5][6] orvos, belgyógyász.

Élete

Grün Hugó (1874–?) gyarmatáru nagykereskedő, majd zománcgyáros és Pressburger Terézia, Riza (1882–1945)[7] gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Tanárképzõ Intézet Gyakorló Főgimnáziumában végezte.[8] Orvosi tanulmányait a németországi Giessenben kezdte és a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen fejezte be. 1928-ban szerezte meg általános orvosi diplomáját. 1928 és 1949 között az Apponyi Poliklinikán, illetve a budapesti Szövetség utcai Kórházban működött előbb mint segédorvos, utóbb mint osztályvezető főorvos. 1949-ben a Fővárosi Budai Kórház igazgatója lett. 1951–1960-ban a budapesti Róbert Károly körúti Kórház osztályvezető főorvosaként dolgozott. 1960 májusától a Szövetség utcai Kórházban főorvos és a kórház igazgató-helyettese, 1963–1967-ben – a kórháznak a Péterfy Sándor Utcai Kórházzal való egyesítése után – osztályvezető főorvosa volt. A belbetegségek és a környezeti, illetve idegbehatások közötti összefüggések területén végzett kutatásokat. Számos gyógyszer kipróbálását bízták osztályára. Magyarországon az elsők között kezdeményezte a szívbetegségek gyógyítását thrombolyticumokkal, illetve elsők között ismerte fel az úgynevezett tartós altatás jelentőségét belgyógyászati műtétek utókezelésében Felesége a litvániai Aranovskyté Meré-Marija (dr. Aranovszky Mária) volt, akit 1929. április 24-én Kaunasban vett nőül.[9] Fia dr. Gortvai Gábor orvos. A Farkasréti temetőben nyugszik (6/9-1-18).[6]

Főbb művei

  • A Herzog-féle vérnyomásmérési eljárással nyert eredményekről (Orvosi Hetilap, 1931)
  • Allergia injectiós májkészítményekkel szemben (Orvosi Hetilap, 1933)
  • Máj és B1-vitamin együttes adagolásáról (Orvosi Hetilap, 1941. 10.)
  • Adatok a vészes vérszegénység öröklékenységéhez (Orvosképzés, 1943)
  • A háborús nélkülözések és a csontvelő (Orvosok Lapja, 1946)
  • Anaemia perniciosa kezelése folsavval (Orvosok Lapja, 1947)
  • Asthma bronchiale kezelése tartós altatással. Kalmár Katalinnal, Simonyi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1952. 44.)
  • Jelentős egészségügyi mutatószámok. Kalmár Katalinnal, Tóth Károllyal. (Népegészségügy, 1955)
  • Az ágykihasználás és beteganyag-kihatása a gyógyító munkára. Többekkel. (Népegészségügy, 1957)
  • A hasnyálmirigy és a hashártya betegségei (Gyógyszertan és gyógyítás. II. kötet. Budapest, 1957, 3. kiadás: 1960)
  • Staphylococcus sepsis. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958. 31.)
  • Az intravénás tetracyclin kezeléséről. Károlyházy Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1960. 18.)
  • Carbutamid terhelés hatása öregkorban. Károlyházy Gyulával, Kovács Máriával. (Orvosi Hetilap, 1963. 31.)
  • Tartós anticoangulans-kezeléssel szerzett tapasztalataink. Adler Miklóssal, Kovács Máriával. (Orvosi Hetilap, 1964. 13.)
  • Markusovszky Lajos és a Markusovszky Társaság (Orvosi Hetilap, 1964. 14.)
  • A közös kórterem (Orvosi Hetilap, 1970. 1.).

Díjai, elismerései

Jegyzetek

Források