Gulner Gyula

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Gulner Gyula
Született1842. október 2.[1]
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. december 7. – 1881. június 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1892. január 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1896. október 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1900. április 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1900. május 14. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja (1906. április 21. – 1909. december 18.)
  • Kecskemét főispánja (1906. április 21. – 1909. december 18.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulner Gyula témájú médiaállományokat.

Gulner Gyula (néhol Gullner),[2] Gulner Gyula János (Vál, 1842. október 2. (keresztelés)[3] – Budapest, Erzsébetváros, 1909. december 18.)[4] magyar jogász, vármegyei tisztviselő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, Monor majd Abony országgyűlési képviselője. 1876. február 17-én az országgyűlés egyik jegyzőjének választották meg.[5] Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjaként sokat tett Pestszentlőrinc fejlődéséért. 1903. február 6-án[6] "a közügyek terén szerzett kiváló érdemei"[7] elismeréséül a Lipót-rend középkeresztjével tüntették ki.

Életpályája

Régi vármegyei tisztviselőcsaládban született Gulner László és Menyhárt Jozefa fiaként. Jogi tanulmányainak befejezése után 1867-ben maga is vármegyei tisztviselőként kezdte pályafutását. Beöthy Lajos oldalán mint főjegyző működött. Az országos politikában 1872-től országgyűlési képviselőként vett részt, amikor is a Balközép Párt képviselőjeként nyert mandátumot. Pártjának a Deák-párttal történő fúziója után nem sokkal kilépett az utódpártból és előbb 1876 májusában[8] a Független Szabadelvű Párt, majd 1878-ban már az Egyesült Ellenzék tagja. 1899-ben több párttársával együtt a Szabadelvű Pártba lépett át,[9] majd 1903 novemberében Apponyi Alberttel együtt a Nemzeti Párt színeiben politizált tovább, melynek elnökévé választották. 1905 januárjában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz csatlakozott, melynek alelnöke is volt.[6] Az 1881-1884-es ciklustól eltekintve állandó tagja volt a képviselőháznak.[10] Széll Kálmán kormányában 1900. április 24-én[9] belügyminisztériumi államtitkárá nevezte ki, mely állásásról 1903. november 6-án lemondott.[6] Ő lett az alelnöke annak a 65 tagú bizottságnak, amelynek feladata volt az 1905-1906-os nemzeti ellenállási mozgalom intézkedéseinek a végrehajtása. 1906-ban kinevezték Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét város főispánjává, mely tisztséget haláláig viselt. Felesége Rée Mária volt.

Emlékezete

  • Budapest XVIII. kerületében, a Miklóstelepen utca viselte a nevét 1925 és 1946 között. Az utca 1991-ben kapta vissza ezt a nevét.[11]
  • A XVIII. kerületben általános iskola viseli a nevét.
  • Szobrát László Pál készítette el.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ születési anyakönyv
  2. ↑ pl. Vasárnapi Újság
  3. ↑ Vál r.k. keresztelési anyakönyv, 1842. év.
  4. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1818/1909. folyószáma alatt.
  5. ↑ Eger - hetilap,1876-02-24 / 8. szám, 59. oldal
  6. ↑ 6,0 6,1 6,2 1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905., 271. oldal
  7. ↑ W 12 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), 1903. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  8. ↑ 1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888., 214. oldal
  9. ↑ 9,0 9,1 1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901, 266. oldal
  10. ↑ 1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886, 62. oldal
  11. ↑ Budapesti utcanevek
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Gulner_Gyula&oldid=227425”