Gustav Hartenstein

Gustav Hartenstein
Született	Plauen
Elhunyt	Jéna
Foglalkozása	filozófus könyvtáros egyetemi oktató
Iskolái	Lipcsei Egyetem
Sablon Wikidata Segítség

Gustav Hartenstein (Plauen, Szászország, 1808. március 18. – Jéna, 1890. február 2.) német filozófiai író, főkönyvtáros, Johann Friedrich Herbart követője.

Életpályája

1833-ban a lipcsei egyetemen habilitálta magát De Archytae Tarentini fragmentis philosophicis című értekezésével. Már 1834-ben a filozófia rendkívüli, majd 1836-ban a rendes tanára lett Lipcsében. Jenában halt meg, az egyetemi könyvtár igazgatójaként. A Herbart iskola követője volt, Herbart rendszerét több művében magyarázta.

Művei

• Die Probleme und Grundlehren der allgemeinen Metaphysik (1836)
• Die Grundbegriffe der ethischen Wissenschaften (1844)
• Über die neueste Darstellung und Beurtheilung der Herbartschen Philosophie (1838)
• Darstellungen der Rechtsphil. des H. Grotius (1850)
• Über den wissenschaftl. Werth der Arist. Ethik (1859)
• Über Locches Lehre von der menschl. Erkenntniss in Vergleichung mit Leibnitz' Kritik derselben (1861)
• Historisch-philos. Abhandlungen (1848)

Források

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X